Access Bars facilitátorként erőteljesen belém égett, hogy mindenki véleménye csupán egy érdekes nézőpont. Én sem erőltetem rá a saját igazságomat senkire. De amikor az ország egyik legnevesebb pszichológusának ilyen mondatok hagyják el a száját, azon azért igencsak fennakad a szemem… Picit mögé néztem a barát-ellenség kérdésnek, és az út ismét a szeretethez vezetett…... Tovább »
Aki nem a barátom, az az ellenségem – Avagy Feldmár András kicsit túllőtt a célon?
Access Bars facilitátorként erőteljesen belém égett, hogy mindenki véleménye csupán egy érdekes nézőpont. Én sem erőltetem rá a saját igazságomat senkire. De amikor az ország egyik legnevesebb pszichológusának ilyen mondatok hagyják el a száját, azon azért igencsak fennakad a szemem… Picit mögé néztem a barát-ellenség kérdésnek, és az út ismét a szeretethez vezetett…... Tovább »
Néha azt érzem, saját magunk állunk saját magunk útjában. Ha átugranánk saját magunk árnyékán, akkor minden, ami eddig nehéz volt, egy pillantás alatt könnyűvé válna. De vajon miért és hogyan szabotáljuk az életünket, és mi kellene ahhoz, hogy ez megváltozzon? Született egy levél a kérdésről – nem csak – a barátnőmnek…... 
Bárkit is szeretsz, ne szégyelld! A szeretetnek és különösen a szerelemnek nincs oka. Csak van, csak árad megmagyarázhatatlanul, csak létezik. Szeretni és szerelmesnek lenni nem rossz, amiért büntetni vagy szégyellni kellene magadat. A lélek természetes állapota az, hogy szeret. Csak elfelejtettük és azt érezzük, ez valamiféle különleges és szokatlan helyzet, amivel sokszor nem tudunk mit… 
Hol van az „igazi Férfi” és hol van az igazi Nő? Sokan teszik fel ezt a kérdést mostanában. Miért olyan nehéz egy erős nőnek szerelembe esni címmel olvastam a napokban egy cikket Király Eszter jóvoltából, amit megosztottam a Facebookon, és rögtön kapott jó pár kommentet és megosztást. Férfiak és nők pro és kontra – mindenkinek… 
Oly sokszor elveszítettelek már. Hirtelen és váratlanul. Azt éreztem, mintha ezernyi félig leélt életünk lett volna már, ami nem teljesedett be együtt, nem teljesedhetett be. Ezért volt annyira nehéz az elengedésed, hiszen mintha valami kódként lelkemben élt volna, hogy az elengedés az valójában elvesztést jelent… Hiányt. Fájdalmat. Váratlant. Amire nem voltam felkészülve. Tudattalanul is egyenlőségjelet… 
Az elmúlt években, évtizedekben egyre több ember számolt be halál közeli élményekről, vagy élt át olyan spirituális válságot, mely túlmutat a hagyományos, eddigi tudományos rendszerek és a pszichiátria keretein. Közéjük tartozik Erica McKezie, aki járt a mennyországban és üzenettel tért onnan vissza, hogy mindnyájunkat emlékeztessen arra, amit szívünk mélyén mi is tudunk.... 
Van úgy, hogy azt érzed, már csak egy karnyújtásnyira vagy valamitől, és érzed, hogy TE magad állsz a saját utadban. Nem tudod logikus észérvekkel ezt megmagyarázni, csak érzékeled, hogy valami nincs rendben. Hiányzik egy mozaik darab, ami nélkül nem léphetsz tovább. Lépnél, de nem tudsz. Na, én nem az a fajta vagyok, aki belenyugszik egy… 
A világunk polarizálódik: egyre nagyobbak lesznek a szakadékok az emberek között minden szinten, így a tudatosság, a fejlődés szintjén is. Van választásunk, hogy a haragot, bosszút és a gyűlöletet, vagy a megengedést, ítéletmentességet és a Szeretetet választjuk. És bármikor mondhatjuk, ha bántanak minket, hogy: Eddig és nem tovább!... 
Azt hisszük, az elismerés egyfajta önfényezés, ezért keveset használjuk ezt a kiváló eszközt a hétköznapjainkban. Pedig az elismerés az alapja az egészséges önbizalomnak, amely stabilitást tud adni kapcsolatainkban és munkánkban egyaránt.... 
Gondolat, kimondott szó, írott szó: Egyre nagyobb teremtő erővel bírnak, így érdemes figyelni arra, hogyan használjuk őket. Egyáltalán mennyire vagyunk tudatosak a gondolatainkra, vagy hagyjuk, hogy a tudatalattink munkálkodjon és irányítsa az életünket?... 
Az önismeret és a tudatosság azzal jár, hogy néha olyan tudat alatt működő mintákra is rá merünk nézni, amire korábban nem. Legtöbbször a kifogásainkkal állítjuk le magunkat. Te mit vagy kit használsz kifogásként, hogy ne azt az életed éld, amit igazán szeretnél? Bevállalod, hogy ránézz, ha csak egy pillanatra is?... 
2014 decemberében végeztem el az Access Bars tanfolyamot Szegeden Kovács Angélánál, amely után Access Bars kezelővé váltam, 2015 nyarától pedig Access Bars facilitátor vagyok, ami azt jelenti, hogy taníthatom is a Bars kezelést. Az Accessnek köszönhetően életem sokkal tudatosabb és dinamikusabb lett, könnyebbé vált az elengedés, álmaim valóra váltása és az, hogy merjek Önmagam lenni…. 
Félelmek, bűntudat, szégyen – ezek forgatják a mókuskereket, amelyek a küzdelmeink láthatatlan harcát tekerik előre. Ezekről jobb esetben van tudomásunk, tehát már tudatos szinten léteznek, rosszabb esetben nincsenek, csak tudattalanul irányítják életünket. Mit lehet tenni, ha már belefáradtunk az Önmagunkkal való küzdelembe?... 
Hordozunk magunkkal történeteket, emlékeket, helyzeteket, személyeket, feladatokat, amelyekkel oly sokszor nem tudunk mit kezdeni. Az elmúlt hetek ezeknek a régóta tartó és minket már nem szolgáló érzéseknek, helyzeteknek az elengedéséről szóltak, hogy egy teljesen más minőségben újjászülethessünk.... 
Emlékszem erre a mondatra, ahogy a telefonban kimondtam a barátnőmnek. A higgadt, nyugodt válasz csak annyi volt erre: De hiszen én tudtam… Mire én: „Na ne mááár! De én nem!” És ezzel a mondattal elkezdődött valami, ami aztán felborított mindent, amit eddig biztosnak hittem magamról és az életemről…... 
Emlékszem, éveken keresztül gyűlöltem, amikor azt mondták nekem: „Aranyos vagy.” Aranyos voltam, persze, jó kislány voltam, mégsem „kellettem” senkinek… Bezártak vagy bezártam saját magam a jó kislány szerepbe, amiből mindig is kitörni vágytam. Talán ez is egy elvárás volt. Hogy jónak kell lennem. Én pedig jó voltam. Hogy szeressenek…... 
Kapcsolataink működésében segíthet, ha tudjuk, hogy egyetlen találkozás sem véletlen, de hogy a sorsszerű találkozás után hogy alakítjuk az életünket, az kizárólag tőlünk és a szabad akaratunktól függ. Sok zűrzavar él a lélektársi, és még több az ikerlélek kapcsolatokról, ezért most egy olvasói levél hatására erről írtam.... 
“Megértés… Oly sokszor meg akarjuk érteni az embereket, mert azt hisszük, a megértés nélkülözhetetlen az elfogadáshoz. Pedig valójában – ha nagyon őszinték vagyunk magunkhoz – a megértés mögött sokkal inkább rejlik annak a vágya, hogy irányítsuk a másikat.... 
Nőként vannak olyan ajtóink, amelyeket még saját magunk elől is jól elrejtünk úgy, hogy nem is tudunk a létezésükről. Ezek pedig zárva is maradnak mindaddig, amíg nem jön Valaki, aki kinyitja nekünk őket. És olykor elég az is, hogy csak résnyire, mint egy finom lágy szellő, és invitál minket beljebb, egyre beljebb, hogy felfedezzük Nőként… 
„Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van, láthatatlan.” Szeretem ezt a Gárdonyi Géza idézetet már gimis korom óta. Mégis, mennyire csak egymás arcát látjuk, és milyen kevés esetben látjuk meg azt a láthatatlant, ami e mögött van. És még kevésbé merünk ránézni, amikor Önmagunkba nézünk. Félünk… 
Olvasni, írni és meditálni… Ebből a háromból kettő összejött. Az írás nem. Pedig azt hittem, most majd mindent leírok, amire az elmúlt hetekben nem volt időm… De nem ment. Elfogytak a szavaim, és nem akartam mást, csak lenni. Semmi nélkül, szavak nélkül… Csak voltam… Ami eddig nekem nehezen ment…... 
Meglepő jelenségre világítottak rá nekem a napokban, amelyek sok párkapcsolati, kapcsolati konfliktust megmagyarázhatnak. Nagyon sok harag zúdul a férfiak ellen, ami össztársadalmi szinten is komoly férfigyűlöletet okoz. Tehetünk azért, hogy ez megváltozzon. Nőként és férfiként egyaránt.... 
Félünk egyedül lenni és félünk Önmagunk lenni. Kapcsolatokba vagy Önmagunk elől menekülünk, olykor mindent megteszünk, hogy ne nézzünk szembe a valósággal. Ha mégsem menekülnénk, akkor is rettegünk a bizonytalanságtól. Inkább választjuk a biztosat, mint a bizonytalant – miért? Mert nem vagyunk biztosak Önmagunkban.... 
Kedves Szeretteim! Mostanában talán másképp viselkedem mint eddig, talán furcsa vagyok és nem értetek, azt mondjátok megváltoztam. És igen, ez így is van, mert az eddigi évektől eltérően már végre nem félek a változástól. Sem attól, hogy én változzak, sem pedig attól, hogy az életem változzon. Az esetleges konfliktusok, amelyeket most észleltek, abból fakadnak, hogy… 