Intenzív energiák mozognak a térben, mintha ez az időszak arról szólna, hogy még egyszer egy nagy lendületet véve kisöpörjön mindent a mélyről, ami nem szolgál minket, aminek szükséges az elengedése. Ez az év az elengedésről szól, így ha úgy indulunk neki a novembernek, hogy szembe merünk nézni azzal, mi rejlik még lelkünk mélyén, ami elengedésre… Tovább »
A megújulás kulcsa: az elengedés – Nyisd meg a szíved a csodákra!
Intenzív energiák mozognak a térben, mintha ez az időszak arról szólna, hogy még egyszer egy nagy lendületet véve kisöpörjön mindent a mélyről, ami nem szolgál minket, aminek szükséges az elengedése. Ez az év az elengedésről szól, így ha úgy indulunk neki a novembernek, hogy szembe merünk nézni azzal, mi rejlik még lelkünk mélyén, ami elengedésre… Tovább »

Rendhagyó blogbejegyzés született ma. A Lélekmozaikokon eddig csak és kizárólag a saját írásaim jelentek meg. A mai kivétel. De amikor olvastam a következő sorokat, én kértem, hogy megjelenhessen. Így kell elengedni… Néha csak annyi kell, hogy kiírd magadból. Tisztán, őszintén, szeretettel. Nem akarással, hanem lélekből. Ezek a lélek szavai, és elengedni csak a lélek tud……
Elengedtem a tested, amikor azt hittem, utoljára látlak… Elengedtem a lelked, amikor a Csendet szomjaztad… Elengedtem a vágyat, hogy meg akarjalak menteni… Elengedtem a kérdéseimet, hogy meg akarjalak érteni… Elengedtem a válaszaimat, és a Szavak szárnyalni kezdtek bennem… Elengedtem az ellenállásaimat az érzéseimmel szemben… Elengedtem a félelmeimet, hogy soha nem látlak többé újra… Elengedtem…
Az a gond a befejezetlen történetekkel, hogy lezáratlanul élnek bennünk. Mintha nem lenne pont a mondat végén, ezért hiányérzetünk van. És mivel a legtöbb történetet ketten írják, valójában a két fél közül bárki odarakhatja azt a pontot a mondat végére. Még akkor is, ha a történetet nem is te akartad lezárni…...
Nem tudom, más hogy van vele, de idén mintha kimaradt volna a tavasz. De az is lehet, hogy csak én vesztem el kicsit a tér-idő kontinuumban, olyan gyorsan ideért a nyár, magával hozva frissességet, könnyedséget és megújulást. Te készen állsz ezeknek az új energiáknak a befogadására?...
Oly sokszor elveszítettelek már. Hirtelen és váratlanul. Azt éreztem, mintha ezernyi félig leélt életünk lett volna már, ami nem teljesedett be együtt, nem teljesedhetett be. Ezért volt annyira nehéz az elengedésed, hiszen mintha valami kódként lelkemben élt volna, hogy az elengedés az valójában elvesztést jelent… Hiányt. Fájdalmat. Váratlant. Amire nem voltam felkészülve. Tudattalanul is egyenlőségjelet…
Nem értjük az elengedést, a kapcsolatokat, egymást, Önmagunkat. Nem tudunk szeretni igazán… A szerelem nem háború, amit majd valaki megnyer. A szeretet és az elvárások nem férnek meg egymás mellett. Nem lehet praktikákkal és taktikákkal, elvárásokkal szeretni. Itt az idő tisztázni néhány fontos kérdést!...
Azt hisszük, lelkünk a testünk „börtönében” él, és a lélek akkor szabadul fel, amikor a szívünk utolsót dobban a földi létben. A lélek azonban nem ekkor szabadul fel, hanem amikor kitör a fájdalmaink, félelmeink és az ego különböző játékszereinek a kötelékéből....
Hordozunk magunkkal történeteket, emlékeket, helyzeteket, személyeket, feladatokat, amelyekkel oly sokszor nem tudunk mit kezdeni. Az elmúlt hetek ezeknek a régóta tartó és minket már nem szolgáló érzéseknek, helyzeteknek az elengedéséről szóltak, hogy egy teljesen más minőségben újjászülethessünk....
Ki az, akit olyan nagy jelentőséggel ruházol fel az életedben, hogy azt mondod, őt nem vagyok hajlandó elveszíteni? Látod-e, hogy e mögött valójában az áll, hogy nélküle nem tudod elképzelni az életed, ki vagy szolgáltatva az ő cselekedeteinek, és ekkor még nem találtad meg a saját egyensúlyodat? Nézzük meg, mi történik, ha eljutsz odáig a…
Néha össze kell törni, néha szét kell esni… Darabokra… Hogy kilépve szerepeinkből, elszakítva függőségeinket, ledobva maszkjainkat, amelyek eltorzítják belső fényünk lángjait, újjászülessünk....
Sokszor beszélgettem veled erről. Akkor még áldásnak hittem, hiszen csodáltalak és felnéztem rád, és annyira akartam azt, amit te tudsz. Közeleg a születésnapod és ismét belemásztál a fejembe. Talán valamilyen változást érzékelek, vagy kezdem tudni, min mehettél keresztül. Vagy csak képessé váltam arra, hogy a dolgokat ne csak feketének és fehérnek lássam…...
Gyermekként még nyitottak vagyunk az életre, várjuk az újabbnál újabb élményeket, később azonban ahogy egyre több hatás ér minket a külvilágból, egyre inkább kizárunk másokat az életünkből. Falakat húzunk fel, védekezünk, és olykor még akkor is félelem lesz rajtunk úrrá, amikor semmi okunk nincs rá. Mégis akkor hogyan nyíljunk meg a világ felé?...
Nem hiszek a véletlenekben. Hiszem azt, hogy aminek meg kell történnie, meg fog… Ha valakivel dolgom van még, találkozunk. De nem feltétlenül akkor, amikor mi azt annyira akarnánk. Sőt. Olyankor a legritkábban. Jobbára hónapok vagy évek múlva, amikor már mindkettőnk részéről megértünk rá. Ha van még közös utunk, az Univerzum is besegít. Te is tapasztaltad?...
Hányszor meg lehet előzni egy konfliktust azzal, hogy nem megyünk bele a harcba, nem akarjuk mindenáron az igazunkat bizonyítani, hanem a megengedést választjuk? Megengedjük magunknak és másoknak is, hogy azt tegyék, azt gondolják, azt válasszák, amit szeretnének. Mennyiben változna a kapcsolataink minősége, ha elengednénk a vélt vagy valós igazságainkhoz való ragaszkodást?...
Veled is előfordult már, hogy vágytál nagyon valamire, tettél érte, bevetetted elméd erejét is, vizualizáltál, mégsem vált valóra az, amire a legjobban vágytál? Legyen szó magánéletről vagy munkáról, ez a néhány ok rávilágíthat arra, mi rejlik ilyenkor a háttérben....
Hányszor fordul elő veled is, hogy annyira rohansz egy nagy cél felé, hogy észre sem veszed a kis sikereket? Hányszor játszod azt magaddal, hogy habár már rég valóra váltottad az egyik álmodat, elfelejtesz megállni, és elismerni – legalább saját magadnak – azt, mit is értél el. Csak jön a következő cél, még gyorsabban futsz előre,…
Voltál-e már olyan helyzetben, hogy hosszú ideig topogtál egy helyben, halogattál, vagy volt benned valami – legtöbbször félelem –, ami visszatartott? Majd amikor hosszú idő után döntést hoztál, kinyílt előtted a világ, megtaláltak a lehetőségek, és egyre nagyobb eredményeket értél el. Ez a néhány lépés segítségedre lesz, hogy könnyebben hozz döntéseket!...
Mindenki életében van egyetlen dolog… Csak egy, amihez ragaszkodunk körmünk szakadtáig. Egy elképzelés, egy hiedelem, egy vágy, egy személy, egy történet, egy emlék. Észre sem vesszük, hogy ez az egyetlen dolog ólomsúlyként húz vissza, sokszor gátolva minket a cselekvésben és abban, hogy Önmagunk legyünk. Egyszerűen képtelen vagyunk elengedni. Miért?...
Íróként legfőbb célom az, hogy olyan inspirációval, élménnyel és iránytűvel szolgáljak számodra, amelyek segítenek eligazodni az Élet nevű játékban. Írásaimban én csak emlékeztetlek mindarra a tudásra, amely mindnyájunkban ott van, így benned is. Az elengedésről szóló tanfolyamon pedig a gyakorlati feladatoknak köszönhetően segítek abban, hogy ez a mély, belső tudásod felszínre törjön....
Vannak olyan megakadások, blokkok az életünkben, amelyek olyan energiák között tartanak minket, mint a szégyen, bűntudat, bánat, félelem vagy harag. Mindez sokszor azért van, mert ragaszkodunk és kötődünk személyekhez, helyzetekhez, történetekhez. Ezek feloldására az egyik leghatékonyabb módszer az elengedés, amivel kapcsolatban legtöbbször ezzel a kérdéssel szembesülünk: Hogyan?...
A lélektársainkkal való kapcsolataink sokszor szembesítenek minket nehézségekkel, de még izgalmasabb, amikor nekik köszönhetően Önmagunkkal szembesülünk. Az ő elengedésük sokszor szinte lehetetlennek tűnik, ám nem mindig őket kell elengednünk, hanem legtöbbször csak a tőlük való függőséget....
Sokszor érezhetjük, hogy számunkra fontos személyekkel energetikailag össze vagyunk kötve. Ez azzal a hatással is járhat, hogy érzékelhetjük az ő energiáit. Ha nem tudod miért vagy fáradt, kedvetlen, az okok az ilyen kapcsolatból is adódhatnak. Még akkor is, ha fizikailag már nem találkoztok, a csakráitok révén össze vagytok kötve. Erről olvastam nemrég Doreen Virtue Csakra…
Az, hogy mi jelenik meg életünkben, választásainktól függ, valamint attól, hogy blokkoljuk-e őket olyan tudatos vagy tudattalan alacsony rezgésű érzésekkel, mint a félelem. Ha ezeket a félelmeinket eltávolítjuk az útból, hogy megengedéssel, befogadóan és hittel a szívünkben telhessenek napjaink, életünkben egyre több pozitív történést fogunk megtapasztalni....