Sőt, talán van az már jóval több is. Pedig csak 33 vagyok. És végülis mikor, ha nem most? Főleg hogy igazából az igazi randik kimaradtak az életemből. Ilyen béna találkozások voltak még valamikor sok-sok évvel ezelőtt, ami pedig nem béna volt, és amiből kapcsolat lett, valahogy túlontúl egyértelmű volt elsőre, hogy oké, akkor együtt. Szóval… Tovább »
10 éve nem randiztam… Elviszel?
Sőt, talán van az már jóval több is. Pedig csak 33 vagyok. És végülis mikor, ha nem most? Főleg hogy igazából az igazi randik kimaradtak az életemből. Ilyen béna találkozások voltak még valamikor sok-sok évvel ezelőtt, ami pedig nem béna volt, és amiből kapcsolat lett, valahogy túlontúl egyértelmű volt elsőre, hogy oké, akkor együtt. Szóval… Tovább »
Az önostorozás abbahagyásával kezdődött, az önszeretet megélésével folytatódott, majd egyszer csak úgy bumm, berobbant. Nem is értettem, hogy ezt akkor most mégis hogy és miért? Éli az ember lánya az életét, már épp egyre kevesebb gonddal, úgy elvan a langyos vízben, és Önmagát is meglepve jön a felismerés… Pedig a fene se akart szerelmes lenni…... 
Ami más, mint a megszokott, az átlagos az legjobb esetben is furcsa az emberek számára. Csak azért, mert nem értik. Az emberek mindent érteni akarnak, de ehhez sokan nem tudnak kilépni a saját megkövesedett fix nézőpontjaik mögül. Ezért van az, hogy ami kilóg abból a dobozból, amit „normálisnak” tartanak, elkezdik megítélni. Még jó, hogy az… 
Napok óta esik. Hol viharosan, mennydörögve, villámokat szórva, felforgatva mindent, hol csendesen, egyenletesen, mégis kitartóan elmosva azt, aminek már nincs helye az életünkben. Bentről, a csendes szobából kinézve különös békével figyelem a természet áradását. És a külső figyelem idővel belsővé válik, amiben nem csak a természet, de a lélek is megtisztul…... 
Egy megkereséssel kezdődött, majd egy telefonnal folytatódott. Amikor tavasszal Rapavi Kriszta felhívott, hogy könyvet ír, és mondjam el, én hogy intéztem a könyvkiadást, boldogan osztottam meg vele a saját tapasztalataimat. Nem tudtam semmit a könyve történetéről. Címet, nyomdát, tördelőt keresett hozzá. Elkezdtünk beszélgetni, és az a fél óra mindkettőnk számára sorsfordító volt… Most már tudom…... 
Sokáig nem voltam kibékülve a futással. Általános iskolai képekre emlékszem, amikor jobbára csak szenvedtem a hosszú és unalmas iskolakörök alatt. Testnevelés tagozatos lévén nálam szinte csak jobb képességűek vettek körbe, én pedig az utolsók között kullogtam mindig. Így nekem a futás leginkább büntetés volt, és sokáig kimerült a buszhoz való rohanásaimban. Senki nem tanított futni.... 
Nem értjük az elengedést, a kapcsolatokat, egymást, Önmagunkat. Nem tudunk szeretni igazán… A szerelem nem háború, amit majd valaki megnyer. A szeretet és az elvárások nem férnek meg egymás mellett. Nem lehet praktikákkal és taktikákkal, elvárásokkal szeretni. Itt az idő tisztázni néhány fontos kérdést!... 
Emlékszem, éveken keresztül gyűlöltem, amikor azt mondták nekem: „Aranyos vagy.” Aranyos voltam, persze, jó kislány voltam, mégsem „kellettem” senkinek… Bezártak vagy bezártam saját magam a jó kislány szerepbe, amiből mindig is kitörni vágytam. Talán ez is egy elvárás volt. Hogy jónak kell lennem. Én pedig jó voltam. Hogy szeressenek…... 
Kopogtatok. Állok az ajtód előtt, nyitott szívvel, elvárások, kétségek és gondolatok nélkül, és várom, vajon beengedsz-e. Csak halkan zörgetek, talán túl óvatosan. Nem hallod. Nem hallod, mert túl nagy a világ zaja körülötted. Nem hallod, mert mások túlkiabálnak, és én amúgy sem vagyok az a kiabálós fajta. Nem hallod, mert az életed hullámvasútja oly hangosan dübörög,… 
Biegelbauer Pál – Ki vagyok én? című könyve azért zseniális, mert életünk alapvető kérdéseiről mesél közérthetően, nagy szavak és filozófiák nélkül, a hétköznapi emberek nyelvén. Alapmű. A férjem is azt mondta, ezt tenné kötelező olvasmánnyá az Egri csillagok helyett. Egyetértek vele.... 
Nem érted, miért történnek veled dolgok? Úgy érzed, nem tudsz megbocsátani Önmagadnak vagy valaki másnak? Azt hiszed, az Élet nem igazságos veled? Egy személyes történetet hoztam, mely a napokban megjelent könyvemben olvasható először.... 
A női szerepvállalások, a helyzetek, amelyekkel szembesülünk, a kérdések, amelyekre a válaszokat keressük nem véletlenek. Ha látjuk a mögöttes okokat, kapcsolataink, munkánk és ezáltal életünk minden területén sokkal boldogabbak lehetünk.... 
Bhután, a Himalája lábánál fekvő kis ország híres arról, hogy az egész világon talán itt a legboldogabbak az emberek. Mi a titkuk, és mit vehetünk át tőlük mi magunk is?... 
Életének hosszabb vagy rövidebb időszakában mindenki érezheti magát egyedül. Azonban mindez olyan tapasztalásokat jelenhet ez számodra, ami hosszú távon építi személyiségedet. Képes vagy arra, hogy megtaláld az egyedüllétben rejlő előnyöket?... 
Miért tart vissza a félelem, a konvenciók, a megfeleléskényszer, a hitetlenség? Miért hallgatsz, miért nem kérsz vagy kérdezel? Miért nem cselekszel, ha akár csak egyetlen százaléknyi esélyed is van arra, hogy életed jobb legyen? Miért megszokásból élsz? Miért nem vállalod Önmagad?... 
Ha rendben vagy magaddal, nem érzel haragot. A harag ugyanis az összhang hiányából fakad. Mégis, ez a szint akár fejlődésed egyik ugródeszkájának is tekinthető, hiszen itt már egyre nagyobb energia áll rendelkezésedre, a szabadság kapuját jelentve számodra.... 
Élni, hogy írjak, és írni, hogy éljek. Ez a mondat áll a nevem alatt. Szeretnéd tudni, miért? Ha van néhány perced, gyere velem, elmesélem. Ez nem egy szokványos blogbejegyzés. Talán pont Te leszel, aki valóra váltja az álmomat?!... 
Hosszú ideig csak kerested az utad? Látszólag messzi, sötét erdők mélyén kóboroltál, és úgy érezted, nem látod a kiutat? Eltévedtél? Egyedül voltál, vagy kísértek barátok, szerelmek, ismerősök? Voltak, akik segítettek, és voltak akik gátoltak? Voltak akik örültek az örömödnek, míg mások kárörvendően csak a balszerencsédnek?... 