A párkapcsolat dinamikájában különböző mozzanatok érvényesülnek. Van, hogy nagy intenzitással egymásnak ütközünk, van, hogy finoman egymáshoz simulunk, van, hogy kedvesen vezetünk, és van, hogy hagyjuk, hogy vezessenek minket. A külvilágban alapvetően a Férfi, a lélek világában inkább a Nő. De ehhez bátorság kell és bizalom. Te vajon mersz-e dőlni, ha döntenek?... Tovább »
A bizalom próbája: Te mersz-e dőlni, ha döntenek?
A párkapcsolat dinamikájában különböző mozzanatok érvényesülnek. Van, hogy nagy intenzitással egymásnak ütközünk, van, hogy finoman egymáshoz simulunk, van, hogy kedvesen vezetünk, és van, hogy hagyjuk, hogy vezessenek minket. A külvilágban alapvetően a Férfi, a lélek világában inkább a Nő. De ehhez bátorság kell és bizalom. Te vajon mersz-e dőlni, ha döntenek?... Tovább »

Lehetünk-e szabadok a szerelemben? Vagy pont hogy igazán megélni a szerelmet csak szabadon lehet? Összekavarodik sok minden ebben a témában: a kapcsolatok jelentős részénél ugyanis az alá- fölé rendelődés, Önmagunk feladása és elértéktelenítése, a másik felmagasztalása történik – mindez a szerelem nevében. Ha szerelmesek vagyunk, meg kell-e tennünk bármit a másikért? A kettő kizárja-e egymást…
Az „erős nők” facilitálása során tapasztalom, hogy ezek a nők érzik azt, hogy ez így nem jó, de egyfajta huszonkettes csapdájába esnek, mert olyan élethelyzetük van, ami szinte megköveteli számukra azt, hogy erősek legyenek. Közben pedig mindennél jobban vágynak arra, hogy olykor “gyengék” is lehessenek. Az igazi Nőt megélni azonban csak egy igazi Férfi mellett…
Egyszer nemrég, amikor facilitáltam, azt mondták nekem, hogy: „Én a párom mellett viselkedek”. Megdöbbentett ez a szó, mert ha a Társunk mellett nem tudunk Önmagunk lenni, akkor vajon mikor, hol és kivel lehetünk? Önfeladás vagy kompromisszum? Vajon hol van az “én” és a “mi” határa a párkapcsolatban?...
Munkámból kifolyólag az elmúlt időszakban volt szerencsém az eddigieknél intenzívebben a férfiak, ráadásul vezetők társaságát élvezni, így elég intenzív élményeim voltak. Azt látom, hogy nagyon sok férfi küzd frusztrációval, elfojtással, a felelősség nem vállalásával vagy pont túlvállalásával, tehát alapvetően szélsőségekkel. Pedig talán pont az egyensúly teszi igazán Férfivá a férfit. De mit is jelent mindez?…
Sokszor kaptam azt a bókot vagy elismerést, hogy „hiteles vagyok”, de szinte mindig csak zsebre vágtam anélkül, hogy igazán befogadtam volna. Hogy úgy igazán, sejtszinten elismertem volna saját magamnak mindazt, amit nyújtok másoknak. Nem tettem és valójában nem is értékeltem ezt eléggé, hiszen úgy voltam vele, én csak írom, ami jön belőlem… Mi ebben a…
Igazivá válni pedig egy folyamat, befektetés és munka. Hagyjuk már ezt a „Hol vannak az igazi Férfiak és hol vannak az igazi Nők kérdést! A Nő a Férfit keresi, a Férfi a Nőt. De mostanság azt látom, hogy teszik mindezt eléggé kétségbeesve. Mindkét oldalról azt zengi a tömegmédia, hogy nincsenek „igazi” Férfiak, meg „igazi” Nők….
Áldozat – mily sokszor halljuk azt, hogy ha bármit szeretnénk, akkor áldozatot kell hozni érte. Feladni érte valamit – ami legtöbbször Önmagunk feladásában önt formát – és választásokat hozni két dolog között, mintha azok kizárnák egymást. Vajon hányszor tehettem meg mindezt – korlátozva saját magamat, a lehetőségeimet és a választásaimat. Gyanítom párszor biztos…...
A legtöbb kapcsolati kérdésben nagyon gyorsan szinte mindig a másik fél felé kanyarodik a téma. Elkezdjük szétszedni, szerelni, majd újra összerakni. Mindent megteszünk, hogy megértsük, megváltoztassuk, és ha hoz is megértést és előrejutást ez a fajta cselekedet, a valódi feladat mindezek után Önmagunk felé fordulni. Mert amit a másik tesz, az róla szól. Amit pedig bennünk…
Folyamatosan manipulálnak minket, a tévében, reklámokkal, de ami még durvább, hogy a kapcsolatainkban mi is ezt tesszük, anélkül, hogy észrevennénk őket. Érzékeny téma következik, sok embernél kiverheti a biztosítékot, mert beton biztossá kövült paradigmákat kívánok megrepeszteni. A legkifinomultabb két manipulációs forma ugyanis: a „szükségem van rád” és a „szükséged van rám”!...
Az összhang hiányával való megküzdés, az Alvó Ikerlélek Felébresztése és az Ego lebontása. Hogyan hozhatom felszínre Ikerlángom Belső Tudását, és hogyan segíthetek neki, hogy emlékezzen az örök kapcsolódásunkra? Sok Ikerláng van olyan helyzetben, amikor a kapcsolatban a másik fél menekül, ellenáll, és nem nyitott a spirituális módszerekre – amit sokan úgy neveznek, hogy „Egóban ragadt…
Kapcsolataink tükrében látjuk csak Önmagunkat, és hogy kik is vagyunk valójában, azt nagyban befolyásolja, hogy kikkel vesszük körbe magunkat. Változunk és változtatunk, formálódunk és formálunk. Hol erősen, hol csak láthatatlanul, végtelen gyengédséggel. És hogy párunknak kit választunk, az leginkább attól függ, ki mellett mit tapasztalunk, mit hoz ki a másik belőlünk. Te vajon mennyire szereted…
A napokban találkoztam ezzel a fogalommal, majd aztán úgy alakult, hogy a környezetemben is egyre több barátnőmnél „diagnosztizáltam”. Ez a jelenség a kapcsolatok azon fázisában jelentkezik, amikor már hosszú ideig vártál, vágyakoztál arra, hogy „végre” megtörténjen, és amikor pedig éppen történik, azt meg nem hiszed el, sőt bepánikolsz tőle…...
Sőt, talán van az már jóval több is. Pedig csak 33 vagyok. És végülis mikor, ha nem most? Főleg hogy igazából az igazi randik kimaradtak az életemből. Ilyen béna találkozások voltak még valamikor sok-sok évvel ezelőtt, ami pedig nem béna volt, és amiből kapcsolat lett, valahogy túlontúl egyértelmű volt elsőre, hogy oké, akkor együtt. Szóval…
Ágyhalál. Így hívják azt, amikor egy pár már csak testvérként él egymás mellett, a kapcsolatból (szinte) teljesen elhal a testi szintű kapcsolódás. Hogy ez mennyivel gyakoribb annál, mint amit el tudunk képzelni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt fél-egy évben számos olyan történettel találkoztam, ahol ez jellemezte a kapcsolatot. Ilyenkor mit tehetünk?…
Mit jelent várakozni, és miért nem visz előre minket az üres várakozás? Kell-e, ha igen, meddig és hogy ne „őrüljünk” bele? Fekete-fehérnek látjuk ezt a kérdést, pedig valójában nem az. Az elengedés a legritkább esetben tanít a fizikai elengedésre. Ráadásul minden ilyen helyzet nem a másikról szól, hanem saját magunkról. Tudom, ezt a legnehezebb elfogadni…...
Ami más, mint a megszokott, az átlagos az legjobb esetben is furcsa az emberek számára. Csak azért, mert nem értik. Az emberek mindent érteni akarnak, de ehhez sokan nem tudnak kilépni a saját megkövesedett fix nézőpontjaik mögül. Ezért van az, hogy ami kilóg abból a dobozból, amit „normálisnak” tartanak, elkezdik megítélni. Még jó, hogy az…
Hiszem azt, ha megértjük Önmagunkat, tudatosabbak leszünk a kapcsolatainkban. Hiszem azt, ha megértjük egymást: a Nő megérti a Férfit és a Férfi megérti a Nőt, boldogabb, szeretetteljesebb és jobban működőbb lesz a kapcsolatunk a társunkkal. Ezért vagyok mindig végtelenül hálás a férfi olvasóimnak, akik mernek megnyílni és kérdezni. Ez történt most is a napokban....
Harangozásra ébredek. Még sosem hallottam így, ma pedig kétszer, háromszor is. Visszatekintek. De nem úgy, ahogy azt bárki is gondolná. Másképp, teljesen másképp… A naptárra nézek, vajon van-e ma valami különleges alkalom? De talán csak a szívem harangozása az, ami felébresztett. És a felismerés, hogy újra szabad szeretnünk egymást…...
Emlékszem… Csak feküdtem a földön és nem hittem el. Másfél óra tánc után felszabadult bennem valami, ami ki akart törni a mélyből. Folytak a könnyeim és azt éreztem, nem lehet ennyire könnyű. Hogy nem lehet az, hogy szinte csak egy lépés, hiszen annyira megszoktam már azt, hogy nehéz legyen. Azt, hogy fájjon, hogy megküzdjek, hogy…
Túltoltuk az irányítást, a probléma- és feladatmegoldást, az erőfitogtatást, a versenyt, az összehasonlítást. Egyensúly keresés zajlik a férfi és női viszonyokban, két alapvetően sérült minőség próbál újra kapcsolódni, miközben mintha újra kellene tanulnunk egymás nyelvét. Azt látjuk, hogy ami van, az nem működik, de nincs előttünk minta....
Egy megkereséssel kezdődött, majd egy telefonnal folytatódott. Amikor tavasszal Rapavi Kriszta felhívott, hogy könyvet ír, és mondjam el, én hogy intéztem a könyvkiadást, boldogan osztottam meg vele a saját tapasztalataimat. Nem tudtam semmit a könyve történetéről. Címet, nyomdát, tördelőt keresett hozzá. Elkezdtünk beszélgetni, és az a fél óra mindkettőnk számára sorsfordító volt… Most már tudom…...
Hol van az „igazi Férfi” és hol van az igazi Nő? Sokan teszik fel ezt a kérdést mostanában. Miért olyan nehéz egy erős nőnek szerelembe esni címmel olvastam a napokban egy cikket Király Eszter jóvoltából, amit megosztottam a Facebookon, és rögtön kapott jó pár kommentet és megosztást. Férfiak és nők pro és kontra – mindenkinek…
Vágyunk a szeretetre, magunkba szívnánk, mint gyermekként az anyatejet. Az igazi szeretetre, ami törődő, gondoskodó, megbocsátó, hálás, kedves és csak árad. Feltételek nélkül. Mi oly sokszor mégis feltételekhez kötjük mindazt, amit az Élet természetes részeként csak áramoltatnunk kellene. Míg egyszer csak jön valaki, akivel újra tanítjuk szeretni Egymást…...