Hogy szeretnéd, hogy szeresselek? Kedvesen, féltőn magamhoz szorítva, hogy tudd, a karjaimban boldogság, nyugalom és béke vár? Szabadon, elengedve, nézve repülésedet, ahogy szikrázol, izzol a tűzben, ami lényed legmélyéből árad szárnyaid suhogása közben? Némán, szavak nélkül, a szemeidbe nézve, látva a gyermeki mosolyt megcsillanni arcodon, ami engem is a mennyekbe repít? Hangosan, elhalmozva kedves szavakkal,… Tovább »
Hogy szeretnéd, hogy szeresselek?
Hogy szeretnéd, hogy szeresselek? Kedvesen, féltőn magamhoz szorítva, hogy tudd, a karjaimban boldogság, nyugalom és béke vár? Szabadon, elengedve, nézve repülésedet, ahogy szikrázol, izzol a tűzben, ami lényed legmélyéből árad szárnyaid suhogása közben? Némán, szavak nélkül, a szemeidbe nézve, látva a gyermeki mosolyt megcsillanni arcodon, ami engem is a mennyekbe repít? Hangosan, elhalmozva kedves szavakkal,… Tovább »
2014. január 17 egy hűvös téli este volt, amikor a nappali kanapén ülve a lány álmodozni kezdett. Valami kósza vágyként élt benne egy kép a jövőről. A jövőről, ami hihetetlennek, elérhetetlennek tűnt, de ami iránt mégis roppant mód vágyott. Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Talán… Ő azonban nekivágott, elkezdte. A vágyai legyőzték a félelmeit… 
Felnézek az égre és rám mosolyog a telihold, köszönt, hív. Mintha kedvesen mosolyogva csak biztatna: „Tudom, hogy már elfáradtál kicsit, hiszen intenzív év van mögötted, de már nincs sok hátra. Már csak egy lépés vagy kettő, te is biztos érzed…” És érzem, persze. Soha nem látott gyorsasággal formálódom.... 
Gyorsan lépdelek a csomagokkal a kezemben, hogy időben odaérjek. Az órámra nézek, és látom, hogy pár percet késni fogok, de tudom, már nem tudok semmit tenni ellene. A pályaudvar lejárójánál egy fiatal sült gesztenye árus férfit pillantok meg egy furcsa kalapban. Valahogy nem illik a környezetbe, mintha valahonnan máshonnan érkezett volna: más korból, más városból…... 
Emlékszem… Csak feküdtem a földön és nem hittem el. Másfél óra tánc után felszabadult bennem valami, ami ki akart törni a mélyből. Folytak a könnyeim és azt éreztem, nem lehet ennyire könnyű. Hogy nem lehet az, hogy szinte csak egy lépés, hiszen annyira megszoktam már azt, hogy nehéz legyen. Azt, hogy fájjon, hogy megküzdjek, hogy… 
„Nem jó helyen vagyok, nem jó időben, nincs más választásom, ki kell jutni az alagútból és látni a fényt! Tudom, hogy van, de néha félek a sok csalódástól! Mit tegyek?” A fenti sorokat nemrég kaptam és közérdekűnek gondoltam, ezért a blogon válaszolom meg a kérdést. Mert bizony vannak olyan időszakai az életünknek, amikor minden kilátástalannak… 
Nemrég hagytuk magunk mögött a nyári napfordulót, és aki azt választotta, június végével lezárhatta a 2016-os év első felét. Az év elejei írások többsége azt „jövendölte”, hogy ez az év az elengedésekről és a lezárásokról fog szólni. A te első hat hónapod milyen volt? Nézzük hát, hogyan is állunk félidőben?... 
Mikor nevettél utoljára annyira, hogy már a hasad is fájt tőle? Olyan felszabadultan, kötöttségek és anélkül, hogy azon gondolkoztál volna, vajon hülyének néz-e bárki is? Lazán, játékosan, csak azért, mert jól esik. Egyre több embernél látom, hogy nem meri megengedni magának ezt a „luxust”, pedig a nevetés olyan energiákat szabadít fel bennünk, amelyek igazán jótékony… 
Te hogyan mutatod ki a szeretetedet? Ki mered-e mutatni egyáltalán, vagy visszabújsz a csigaházadba és inkább azt várod, hogy a másik kitalálja, mit érzel? Ki mered-e mondani azt, hogy: szeretlek? Félünk a sebezhetőségünk felvállalásától ezért inkább oly sokszor hallgatásba menekülünk… A másik opció, hogy túlagyaljuk és túlkombináljuk a kérdést. Pedig az legtöbbször sokkal egyszerűbb annál,… 
Bárkit is szeretsz, ne szégyelld! A szeretetnek és különösen a szerelemnek nincs oka. Csak van, csak árad megmagyarázhatatlanul, csak létezik. Szeretni és szerelmesnek lenni nem rossz, amiért büntetni vagy szégyellni kellene magadat. A lélek természetes állapota az, hogy szeret. Csak elfelejtettük és azt érezzük, ez valamiféle különleges és szokatlan helyzet, amivel sokszor nem tudunk mit… 
Logisztikai varázslóként néha az idő a leggyengébb pontja az életemnek, így nem lepett meg, hogy a hétfő reggel ismét elég őrült rohanásban fogadott. A postára is csak bedobtam az éjjel becsomagolt könyveket, és rögtön indultam is vissza, mert várt Budapest. Mégis mindezek előtt egy különleges ajándékkal gazdagodtam…... 
Érezd a fényt, még a lélek legsötétebb éjszakáin is! Érezd, akkor is, ha szíved ragyogása csak egy apró fényponttá csökken. Érezd a fényt, ami soha nem szűnik meg benned, a legnagyobb vihar közepén sem. Érezd a fényt, ami Téged éltet minden pillanatban, akkor is, amikor már épp feladnád… Érezd a fényt, ami benned szunnyad, mert… 
Vágyunk a szeretetre, magunkba szívnánk, mint gyermekként az anyatejet. Az igazi szeretetre, ami törődő, gondoskodó, megbocsátó, hálás, kedves és csak árad. Feltételek nélkül. Mi oly sokszor mégis feltételekhez kötjük mindazt, amit az Élet természetes részeként csak áramoltatnunk kellene. Míg egyszer csak jön valaki, akivel újra tanítjuk szeretni Egymást…... 
Félünk egyedül lenni és félünk Önmagunk lenni. Kapcsolatokba vagy Önmagunk elől menekülünk, olykor mindent megteszünk, hogy ne nézzünk szembe a valósággal. Ha mégsem menekülnénk, akkor is rettegünk a bizonytalanságtól. Inkább választjuk a biztosat, mint a bizonytalant – miért? Mert nem vagyunk biztosak Önmagunkban.... 
Nem messze tőlünk él egy idősödő bácsi. A troli felé sétálva ahogy elmegyek a lépcsőházuk előtt, van, hogy hallom-látom, ahogy fentről az erkélyről integet és közben szólna hozzám, de nem tud. Nem tud beszélni, azt pedig nem tudom, hogy hall-e, nem vagyok benne biztos. Ráadásul furcsán is jár, mégis bármikor, amikor találkozunk, olyan örömmel és… 
Tele vagyunk elvárásokkal, kikövetkeztetésekkel arról, hogy az életünknek hogyan kell(ene) alakulnia. Megszoktuk a nehézségeket, ezért van, hogy nem is hiszünk a szemünknek, amikor valami „túl könnyedén” összejön. Hajlandóak vagyunk-e elismerni, hogy ilyenkor ezt is mi teremtjük, ezért ne értéktelenítsük el, hanem merjük befogadni az Élet váratlan ajándékait is!... 
Bajban mutatkozik meg az igaz barát? Vagy ellenkezőleg, pont a boldogságban? Mind a családi, mind a baráti kapcsolatokban nagyobb szerepet tulajdonítunk annak, ha nehézséggel kell szembenéznünk, akkor van kire számítanunk. És igen, sokszor a bajban mutatkozik meg, ki is a barátunk. De legalább ugyanilyen fontos, hogy amikor boldogok vagyunk, akkor meg tudjuk-e osztani az örömünket… 
Édesanyánkhoz való viszonyunk nagyban meghatározza a saját magunkhoz való viszonyunkat, énképünket, és Önmagunk elfogadását. Az anyai szeretet – vagy annak hiánya – egész életünkre rányomhatja a bélyegét: kihat kapcsolatainkra, különösen párkapcsolatunkra és a saját gyermekünkkel való kapcsolatunkra is. Gyerekként, ha nem érezzük, hogy szüleink szeretnek, rögzül bennünk, hogy nem tartjuk magunkat szerethetőnek, így pedig nehezen… 
Néha csak egy pillanatra talál meg az érzés… Nem is érzés, érzékelés… Felsejlik a fátyol mögül, mint amikor lehull a lepel és feltárul a biztos és valódi tudás. Egyszerre állsz szilárdan és végtelenül rugalmasan, egyszerre vagy sebezhető és sebezhetetlen. Különös érzékelés. Életemben eddig egyszer éltem át, de az igazán mély nyomot hagyott bennem. Segítségül hívom… 
Nőként sokat foglalkoztat a női lélek összetettségének vizsgálata, a vállalt sorsfeladataink, küldetésünk és életterületeink összhangjának megteremtése. Izgalmas feladat ez a XXI. században, és úgy érzem, ha egy nő vállalja a sorsát, valódi csodákat teremthet szűkebb és tágabb környezetében egyaránt.... 
Hogyan tudnád túlszárnyalni az elmúlt éveket, hogy boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá és sikeresebbé válj? Néhány nap, és itt a tavasz, a természet kivirágzik, és lelkünk is új erőre kap. Téli álmunkból felébredve mi is könnyebben érezzük boldognak magunkat. Használd e módszereket te is, és élj meg egyre több boldog pillanatot!... 
A törődés, a szeretet és a harmónia, amely egy örökbefogadás után az állatok számára mindennapossá válik, teljesen megváltoztatja az életüket. A változás különösen szembeötlő, ha készül fotó az örökbefogadás napján, majd néhány hónappal vagy évvel utána is. Ezek a képek magukért beszélnek.... 
Az élet csodaszép varázslat, és ha hiszed, ha nem, te vagy a legnagyobb varázsló benne. Vannak, akik írott szóval, vannak akik a hangjukkal, míg mások a színekkel vagy fényekkel varázsolnak. A te lelkedet melyik érinti meg? Mi vonz, mi az, ami által többnek érzed magad, ami boldoggá tesz, ami által kiteljesedsz? Fedezd fel az Erőt,… 
Írni számomra kegyelmi állapot. Ha olvastad már hosszabb vagy rövidebb írásomat, talán érezted ezt rajta. Azt mondják, a szavakon túl sugárzik belőle valami földöntúli. Valami, amit nem lehet és nem is kell megmagyarázni. Amit eddig is éreztem alkotás közben, de mindennél jobban akkor mutatkozott meg, amikor a könyvem egyes fejezeteit írtam.... 