Annyira félünk a hibázástól, hogy a legtöbben megmerevedve állnak egy helyben, az állandóság illúziójába kapaszkodva, félnek elengedni a korlátaikat. Mindenáron a jó, a tökéletes, a helyes választásokra törekszünk, nem engedjük meg magunknak annak a lehetőségét, hogy néha zsákutcákban kóboroljunk és megismerjük a saját képességeinket, hogy onnan is képesek vagyunk megtalálni a kiutat. Pedig szabad elesni,… Tovább »

Ki akartak játszani egymás ellen minket. Valahogy egy időben történhetett, mint valami jól összehangolt támadás. Az egymás iránti bizalmunk, hitünk, szeretetünk, ön- és emberismeretünk tétetett próbára. A történetet azért írom meg egy hónap után, mert számos tanulsággal szolgált. Számomra a legfőbb az volt: Amivel mások vádolnak –  engem vagy mást – azt valójában ők maguk… Tovább »

Nincs róla könyv, amit le lehet venni a polcról, hogy megtanuljuk belőle a lényeget, felmondjuk, és nem is osztályoz érte senki. Nincs róla videó, amit megnézve rácsodálkoznánk, hogy jah tényleg… Nincs róla tanfolyam, amit egy nap alatt elvégezve a mesterévé válunk. Az alázatra az Élet tanít. Az iskola pedig életünk végéig tart, bár lehetnek intenzívebb… Tovább »

Vannak olyan helyzetek, személyek, szituációk, amelyek „megnyomnak bennünk egy gombot” és kibillenünk. Hiszti, düh, kiabálás, depresszió, félelem, rémület – ezerszínű reakciók születhetnek ilyen esetben. Van, aki a helyzetet hibáztatja, vagy a másikra mutogat ilyenkor. Egy kis tudatossággal a tarsolyunkban azonban érdemes inkább magunkba néznünk, még akkor is, ha nem tetszik, amit találunk. Ha mégis meg… Tovább »

Egyszer nemrég, amikor facilitáltam, azt mondták nekem, hogy: „Én a párom mellett viselkedek”. Megdöbbentett ez a szó, mert ha a Társunk mellett nem tudunk Önmagunk lenni, akkor vajon mikor, hol és kivel lehetünk? Önfeladás vagy kompromisszum? Vajon hol van az “én” és a “mi” határa a párkapcsolatban?... Tovább »

Ha egy mondatban akarnék válaszolni rá, csak annyit írnék, hogy megéli Önmagát. Pont. Sziasztok, ennyi. Ez is a lényeg, nem kell erről kisregényt írni, mert az a szép ebben, hogy ez minden Nőnek mást jelent. Nincs egyen lista, amin pipálni kellene, hogy megfelelünk-e különböző kritériumoknak, amiről elhittük, hogy fontosak, mert elhitették velünk. Soha senki nem… Tovább »

Kicsit választani nem lehet. Ha akarom is meg nem is, akkor valahol a kettő között félrecsúsznak a dolgok. Amíg nem állok bele száz százalékban a helyzetbe, addig az Erőmet sem tudom száz százalékban megélni. Elköteleződés. Hit. Bizalom. Kitartás. Mindehhez kicsit látni kell a jövőt. Ha nem is látni, de legalább elhinni, hogy tőlem függ és… Tovább »

Divat lett a spiritualitás és tele van a világ – Magyarország különösen – önjelölt spirituális írókkal, tanácsadókkal, akik igazi messiástudattal rendelkezve valamiféle küldetésnek érzik, hogy tanítsák az embereket. Többen kérdezték már tőlem, hogy annyi mindent olvasni, mégis honnan tudhatják, hogy mi igaz, mi nem? A tuti választ, mint mindenben, ebben se várd tőlem, de néhány… Tovább »

Lásd a lelket minden arc mögött. Minden fájdalom vagy félelem mögött, minden ki nem mondott, vagy túl hangosan mondott szóban. Minden harag, minden kizárás, minden elfordulás, minden menekülés mögött. A lélek próbál szólni hozzád, csak nem tudja, hogyan tegye. Nem tudja, mikor tegye. Nem tudja, jót tesz-e vele. És ebben a tehetetlenségben van, hogy „rossz”… Tovább »

A legtöbb kapcsolati kérdésben nagyon gyorsan szinte mindig a másik fél felé kanyarodik a téma. Elkezdjük szétszedni, szerelni, majd újra összerakni. Mindent megteszünk, hogy megértsük, megváltoztassuk, és ha hoz is megértést és előrejutást ez a fajta cselekedet, a valódi feladat mindezek után Önmagunk felé fordulni. Mert amit a másik tesz, az róla szól. Amit pedig bennünk… Tovább »

2014. január 17 egy hűvös téli este volt, amikor a nappali kanapén ülve a lány álmodozni kezdett. Valami kósza vágyként élt benne egy kép a jövőről. A jövőről, ami hihetetlennek, elérhetetlennek tűnt, de ami iránt mégis roppant mód vágyott. Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Talán… Ő azonban nekivágott, elkezdte. A vágyai legyőzték a félelmeit… Tovább »

Tedd a szívedre a kezedet… Volt valaha is bármi értelme annak, ha az újévben megfogadtál bármit? A kezdeti lelkesedés eltartott néhány napig vagy hétig, majd szépen elhalványult. Mindez ráadásul könnyen a kudarc érzését is elültetheti benned. Ezen kívül a fogadalmaknak további káros mellékhatásai is lehetnek…... Tovább »

Folyamatosan manipulálnak minket, a tévében, reklámokkal, de ami még durvább, hogy a kapcsolatainkban mi is ezt tesszük, anélkül, hogy észrevennénk őket. Érzékeny téma következik, sok embernél kiverheti a biztosítékot, mert beton biztossá kövült paradigmákat kívánok megrepeszteni. A legkifinomultabb két manipulációs forma ugyanis: a „szükségem van rád” és a „szükséged van rám”!... Tovább »

A félelem egy ajtó, amin nem merünk belépni, mert nem tudjuk, mi vár ránk mögötte. Párszor benyitottunk már ilyen ajtók mögé, és volt, hogy fájdalmas csalódások értek. Sajnos sokkal kevésbé emlékszünk azokra a változásokra, melyek pozitívak voltak. Pedig legtöbbször ugyanannyi az esély a „jó” dolgokra, mint a „rosszakra”. Tegyük hát rá a kezünket a kilincsre,… Tovább »

Ágyhalál. Így hívják azt, amikor egy pár már csak testvérként él egymás mellett, a kapcsolatból (szinte) teljesen elhal a testi szintű kapcsolódás. Hogy ez mennyivel gyakoribb annál, mint amit el tudunk képzelni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt fél-egy évben számos olyan történettel találkoztam, ahol ez jellemezte a kapcsolatot. Ilyenkor mit tehetünk?… Tovább »

Ha volt valaha, amit igazán elmondhattam magamról, az az volt, hogy „fiús” lány voltam. Gyerekként sosem babáztam, a lányok helyett a fiúkkal mindig jobban megértettem magam, és mindent megtettem – persze tudattalanul – hogy elrejtsem, elfojtsam magamban a női énemet… De amikor igazán megszerettem magam, valami megváltozott… Elmondom, hogy váltam “rút kiskacsából Hercegnővé”…... Tovább »

Hiszem azt, ha megértjük Önmagunkat, tudatosabbak leszünk a kapcsolatainkban. Hiszem azt, ha megértjük egymást: a Nő megérti a Férfit és a Férfi megérti a Nőt, boldogabb, szeretetteljesebb és jobban működőbb lesz  a kapcsolatunk a társunkkal. Ezért vagyok mindig végtelenül hálás a férfi olvasóimnak, akik mernek megnyílni és kérdezni. Ez történt most is a napokban.... Tovább »

Másfél éve végeztem el az Access Bars kurzust, azóta Bars- és Testfacilitátor lettem, és az Access eszközei részeivé váltak az életemnek. Eddig még nem foglaltam össze, mit is köszönhetek neki, és valószínűleg most is csak töredékesen tudom szavakba önteni, mert az az energia, ami a kérdés által megjelent, nehezen önthető szavakba. De azért nekiállok.... Tovább »

Néhány hónappal ezelőtt, amikor elég zaklatott pillanatokat is megéltem, arra vetemedtem, hogy betérjek a szegedi dóm falai közé. Azt hiszem, csak csendre vágytam és békére. Néhány percig jó volt ülni a magas falak között, meghittség vett körül. Aztán egyre többen kezdtek szállingózni. Mint kiderült, mise kezdődött. 5 percig (se) bírtam…... Tovább »

Minél tudatosabbak vagyunk, minél inkább stabil személyiséggel rendelkezünk, és ismerjük Önmagunkat, annál kevésbé vagyunk befolyásolhatóak. Mert képesek vagyunk hallgatni a saját érzékelésünkre és nem függünk mások nézőpontjaitól, ítéleteitől, elvárásaitól, merünk kiállni saját magunkért miközben megengedjük másoknak, hogy ők is azt gondoljanak, amit gondolnak.... Tovább »

Nemrég hagytuk magunk mögött a nyári napfordulót, és aki azt választotta, június végével lezárhatta a 2016-os év első felét. Az év elejei írások többsége azt „jövendölte”, hogy ez az év az elengedésekről és a lezárásokról fog szólni. A te első hat hónapod milyen volt? Nézzük hát, hogyan is állunk félidőben?... Tovább »

Számos esetben, amit valaki ikerláng szerelemnek gondol, az „csak” egy karmikus kapcsolat, amiben azonban a lényeg és a cél ugyanaz: a szeretet megélése Női-Férfi kapcsolódáson keresztül, a kiteljesedés, az Egység élmény, a fejlődés, a boldogság, az energiák kiegyenlítődése, egymás és Önmagunk tanítása és a tanítások befogadása. A „csak”-ot nem véletlenül írtam. Mert azt látom, hogy… Tovább »

Minden viszonyítás kérdése, és a jóhoz könnyű hozzá szokni. Van, hogy ezért nem is merünk beleereszkedni az igazi jóba, mert megszoktuk azt, ami van, és inkább megelégszünk vele. Egy facilitálás alkalmával a következő kérdést tettem fel a velem szemben ülő hölgynek: Be tudod fogadni az elfogadást? El tudod hinni azt, hogy tényleg szerethető vagy úgy… Tovább »

Nem tudom, más hogy van vele, de idén mintha kimaradt volna a tavasz. De az is lehet, hogy csak én vesztem el kicsit a tér-idő kontinuumban, olyan gyorsan ideért a nyár, magával hozva frissességet, könnyedséget és megújulást. Te készen állsz ezeknek az új energiáknak a befogadására?... Tovább »