Vágyunk a szeretetre, magunkba szívnánk, mint gyermekként az anyatejet. Az igazi szeretetre, ami törődő, gondoskodó, megbocsátó, hálás, kedves és csak árad. Feltételek nélkül. Mi oly sokszor mégis feltételekhez kötjük mindazt, amit az Élet természetes részeként csak áramoltatnunk kellene. Míg egyszer csak jön valaki, akivel újra tanítjuk szeretni Egymást…... Tovább »
Újra tanítjuk szeretni Egymást – A feltétel nélküli szeretetről
Vágyunk a szeretetre, magunkba szívnánk, mint gyermekként az anyatejet. Az igazi szeretetre, ami törődő, gondoskodó, megbocsátó, hálás, kedves és csak árad. Feltételek nélkül. Mi oly sokszor mégis feltételekhez kötjük mindazt, amit az Élet természetes részeként csak áramoltatnunk kellene. Míg egyszer csak jön valaki, akivel újra tanítjuk szeretni Egymást…... Tovább »

Hogy tekintesz a kapcsolataidra, különösen a párkapcsolatodra? Mik a legfőbb szempontjaid benne? Mennyire működik neked? Mennyire tudsz nőként Nő és férfiként Férfi lenni benne? Jah, hogy nem tudod, azt „hogy kell”? Nem csodálom… De hidd el, a másik oldal sem…...
Kapcsolataink, különösen azok a karmikus kapcsolataink, amelyekhez életek sokasága köt minket, tükörként verhetik vissza számunkra a legmélyebb fájdalmainkat, félelmeinket és feladatainkat. Ilyenkor ahelyett, hogy a másikat próbálnánk „megjavítani”, érdemes olyan szemmel is magunkra nézni, mi az, amit mi elutasítunk saját magunkban?...
Amikor úgy tűnik, a világ ellen harcolunk, valójában világok feszülnek egymásnak bennünk. A külvilág csak visszatükrözi ezt a harcunkat, pszichológiai terminussal élve kivetítünk. Persze ez legtöbbször fordítva jelentkezik: külső támadásként érzékelünk valamit, amire válaszul felhúzzuk a falainkat és visszavonulunk a védőbástyáink mögé. De valamiért a harc mégsem múlik el, ami nem meglepő, hiszen Önmagunk elől…
Van úgy, hogy azt érzed, már csak egy karnyújtásnyira vagy valamitől, és érzed, hogy TE magad állsz a saját utadban. Nem tudod logikus észérvekkel ezt megmagyarázni, csak érzékeled, hogy valami nincs rendben. Hiányzik egy mozaik darab, ami nélkül nem léphetsz tovább. Lépnél, de nem tudsz. Na, én nem az a fajta vagyok, aki belenyugszik egy…
Megtisztulni sokféleképpen lehet. A múlt terheit elmoshatja a víz, elfújhatja a szél vagy el is égetheti a tűz. A purgatóriumot többféleképpen átélhetjük, ráadásul nem is kell meghalnunk hozzá. Talán csak egy kicsit. Valójában nem is nekünk, hanem sokkal inkább az egónknak....
Van olyan, hogy az írót is megérintik egy másik író sorai, mintha nem csak neki, de helyette is papírra vetett volna érzéseket, pillanatokat, megéléseket. Habár nem szoktam idézeteket megosztani itt a blogon, most kivételt teszek. Mert ezek a sorok mindennél jobban összefoglalják, mit jelent szeretni… Igazán… Női és férfi oldalról is. Érdemes többször elolvasni, engem…
Nem értjük az elengedést, a kapcsolatokat, egymást, Önmagunkat. Nem tudunk szeretni igazán… A szerelem nem háború, amit majd valaki megnyer. A szeretet és az elvárások nem férnek meg egymás mellett. Nem lehet praktikákkal és taktikákkal, elvárásokkal szeretni. Itt az idő tisztázni néhány fontos kérdést!...
Amikor egyszerre túl sok intenzív, vagy különleges dolog történik velünk, hajlamosak vagyunk arra, hogy kicsússzon a szánkon: Ezt én nem hiszem el! Ezzel pedig jól leállítjuk magunkat és a csodák teremtését az életünkben. Ehelyett bizony higgyünk, érezzünk és tudjunk!...
Egymást felemelni azt jelenti, hogy anélkül, hogy a másikat lesajnálnám, elvenném az erejét, én akarnám megoldani helyette a feladatait, csak figyelek rá, ott vagyok vele, és hozzájárulás vagyok az életéhez. Sokszor már önmagában ennyi is elég. Egy kedves szó, amiben biztosítom, hogy minden rendben lesz és nem vagy egyedül. Nem kell egyedül szembenézned a nehézségekkel....
Azt hisszük, lelkünk a testünk „börtönében” él, és a lélek akkor szabadul fel, amikor a szívünk utolsót dobban a földi létben. A lélek azonban nem ekkor szabadul fel, hanem amikor kitör a fájdalmaink, félelmeink és az ego különböző játékszereinek a kötelékéből....
Sokszor csak azt látjuk, mi hiányzik az életünkből, azt nem ismerjük el, mi az, amire már régóta vágytunk és megjelent. A pillanat, ami nemrég még csak a távoli jövő volt, most van. Úgy hívják, jelen. Amikor pedig a jelenben a szív megnyílik, a lélek szárnyal. És ha a lélek szárnyal, emelkedik és másokat is emel….
Hordozunk magunkkal történeteket, emlékeket, helyzeteket, személyeket, feladatokat, amelyekkel oly sokszor nem tudunk mit kezdeni. Az elmúlt hetek ezeknek a régóta tartó és minket már nem szolgáló érzéseknek, helyzeteknek az elengedéséről szóltak, hogy egy teljesen más minőségben újjászülethessünk....
Nem szoktam meg, hogy ilyen mélységben tükröt tartsanak nekem. Hiszen oly sok ember számára én vagyok a tükörtartó. Sokáig nem mertem megmutatni magam, nehogy meglássák ki is vagyok valójában. Te mégis látsz. Az összes hibám, félelmem és falam ellenére… Mert talán egyedül csak Neked van szemed hozzá…...
Kapcsolataink működésében segíthet, ha tudjuk, hogy egyetlen találkozás sem véletlen, de hogy a sorsszerű találkozás után hogy alakítjuk az életünket, az kizárólag tőlünk és a szabad akaratunktól függ. Sok zűrzavar él a lélektársi, és még több az ikerlélek kapcsolatokról, ezért most egy olvasói levél hatására erről írtam....
“Megértés… Oly sokszor meg akarjuk érteni az embereket, mert azt hisszük, a megértés nélkülözhetetlen az elfogadáshoz. Pedig valójában – ha nagyon őszinték vagyunk magunkhoz – a megértés mögött sokkal inkább rejlik annak a vágya, hogy irányítsuk a másikat....
Ki az, akit olyan nagy jelentőséggel ruházol fel az életedben, hogy azt mondod, őt nem vagyok hajlandó elveszíteni? Látod-e, hogy e mögött valójában az áll, hogy nélküle nem tudod elképzelni az életed, ki vagy szolgáltatva az ő cselekedeteinek, és ekkor még nem találtad meg a saját egyensúlyodat? Nézzük meg, mi történik, ha eljutsz odáig a…
Amikor nem mozdulunk, az Élet megmozdít minket. Először csak finoman, majd egyre erőteljesebben, végül pedig úgy, hogy kétség sem fér hozzá, lépnünk kell. És ez egyben sokszor arról szól, hogy belépünk az ismeretlenbe, lemondva az irányításról és teljesen megadjuk magunkat az Égnek és a Sorsunknak…...
Megszoktuk, hogy az Élet nehéz. Túl könnyű az igazság, ezért nem vállaljuk fel. Hajlandó vagy-e megengedni magadnak, hogy végtelen könnyű legyen az életed? Szeretnél-e tündérmesében élni? Olvasói levélre válaszoltam....
Félünk egyedül lenni és félünk Önmagunk lenni. Kapcsolatokba vagy Önmagunk elől menekülünk, olykor mindent megteszünk, hogy ne nézzünk szembe a valósággal. Ha mégsem menekülnénk, akkor is rettegünk a bizonytalanságtól. Inkább választjuk a biztosat, mint a bizonytalant – miért? Mert nem vagyunk biztosak Önmagunkban....
Sokszor összeomlik a világunk és közben mi magunk is összeomlunk a világunkkal együtt. Kimászunk a romok közül és újrakezdjük az életünket. Van, hogy később az összeomlás látszólag megismétlődik. De az már mégsem ugyanaz, hiszen mi sem vagyunk ugyanazok. Jó esetben erősebbek, bölcsebbek és szeretet teljesebbek lettünk. Minden esetben, amikor a világom omlik össze, egy illúzióm…
Vannak olyan csodás mesterek, akik nagy titkok tudói. Biegelbauer Pál is közéjük tartozott. Az ő egyik előadása alapján nemrég kiadott A Fény Könyve tömény esszenciája olyan isteni igazságoknak, melyek kézen fognak és elvezetnek minket Önmagunkhoz, a szeretet valódi megéléséhez és másoknak való átadásához. Az alábbi részleteket A Fény Könyvében olvashatjátok tőle, szeretettel ajánlom mindenkinek....
Megszületünk és azt hisszük, tiszta lappal indul az életünk… Nevetünk és sírunk, elesünk és felkelünk, lélegzünk és olykor eláll a lélegzetünk. Mert mindaz, amit mindaddig magunkról, a létünkről és egymásról gondoltunk, csak egy apró töredék volt a lélek történeteinek végtelenségében. És habár mi sokszor bármennyire is szeretnénk felejteni, lelkünk bizony nem felejt…...
Ma ez a „Millió dolláros kérdés” érkezett hozzám, ami úgy gondolom többekben felmerülhetett már, és nem feltétlenül csak azokban, akik A találkozás, ami elrendeltetett című könyvemet olvasták. A tuti választ én sem tudom, de néhány nézőponttal talán hozzájárulhatok a kérdés megválaszolásához....