Lélekmozaikok

Lázálom ébren

Olvasni, írni és meditálni… Ebből a háromból kettő összejött. Az írás nem. Pedig azt hittem, most majd mindent leírok, amire az elmúlt hetekben nem volt időm… De nem ment. Elfogytak a szavaim, és nem akartam mást, csak lenni. Semmi nélkül, szavak nélkül… Csak voltam… Ami eddig nekem nehezen ment…... Tovább »

A világom omlik össze vagy én?

Sokszor összeomlik a világunk és közben mi magunk is összeomlunk a világunkkal együtt. Kimászunk a romok közül és újrakezdjük az életünket. Van, hogy később az összeomlás látszólag megismétlődik. De az már mégsem ugyanaz, hiszen mi sem vagyunk ugyanazok. Jó esetben erősebbek, bölcsebbek és szeretet teljesebbek lettünk. Minden esetben, amikor a világom omlik össze, egy illúzióm… Tovább »

Kopogtatások

Kopogtatok. Állok az ajtód előtt, nyitott szívvel, elvárások, kétségek és gondolatok nélkül, és várom, vajon beengedsz-e. Csak halkan zörgetek, talán túl óvatosan. Nem hallod. Nem hallod, mert túl nagy a világ zaja körülötted. Nem hallod, mert mások túlkiabálnak, és én amúgy sem vagyok az a kiabálós fajta. Nem hallod, mert az életed hullámvasútja oly hangosan dübörög,… Tovább »

Áldás vagy átok?

Sokszor beszélgettem veled erről. Akkor még áldásnak hittem, hiszen csodáltalak és felnéztem rád, és annyira akartam azt, amit te tudsz. Közeleg a születésnapod és ismét belemásztál a fejembe. Talán valamilyen változást érzékelek, vagy kezdem tudni, min mehettél keresztül. Vagy csak képessé váltam arra, hogy a dolgokat ne csak feketének és fehérnek lássam…... Tovább »

Könyvajánló: dr.Ábrahám-Hörömpő Andrea – A találkozás, ami elrendeltetett

A találkozás, ami elrendeltetett egy egyedülálló könyv: pillanatképek összefonódása, belső megélések papírra vetése barátságról és párkapcsolatról, szeretetről és szerelemről, elfogadásról és elengedésről, függőségről és felismerésekről, valamint kapcsolatokról Önmagunkkal és másokkal, és nem utolsó sorban felejthetetlen találkozásokról, a lélektársaink életünkben betöltött szerepéről…... Tovább »

Akkor most legyenek vágyaink vagy ne?

Teljesen mindegy, hogy pénzre, autóra vagy kapcsolatra vágyunk, annyi mindent olvashatunk már erről a vágyakozás, akarás, vonzás törvénye kérdésről, hogy ha nem vagyunk elég éberek, teljesen elveszhetünk benne. Főleg amikor még Buddhát is felhozzák, aki szerint ugye a vágyak a szenvedéseink forrásai. Teljes lehet a zűrzavar, hogy akkor most legyenek vágyaink vagy ne?... Tovább »

„Félek, egyszer elveszítem!” – Az isteni kötelékekről

Amikor halálosan szerelmesek vagyunk, van bennünk egyfajta fantázia arról, hogy a párunkkal való kapcsolatunk örökké tart, mert azt érezzük, hogy minket a Jóisten is egymásnak rendelt. Azt hiszem, megint illúziókat rombolok szét, de olyan nincs, hogy örökre tartó isteni kötelék – legalábbis abban a formában, ahogy azt mi hinni szeretnénk.... Tovább »

Könyvajánló: Rideg Krisztina – Alkalmasság

Ha egy történetnek meg kell születnie, megszületik. Az írót hajtja valami és addig nem nyugszik, amíg a belülről fakadó gondolatokat, érzéseket formába nem önti. És vannak olyan történetek, melyek látszólag egy emlékhez köthetők, valójában azonban mindnyájunk történetei. Ilyen könyv az Alkalmasság is: hangulatképek, élmények, és emlékek összefonódása az elmúlásról és az életre való alkalmasságról.... Tovább »

Nem kell, hogy a félelem az életed része legyen!

„A félelem az életem része – pontosabban én vagyok a félelem része.” Te is érezted már így? Az normális dolog, ha olykor-olykor félsz. Ha azonban már életed szinte minden területére, tartósan rányomja a bélyegét, az megakaszt, és egy őrült mókuskerékbe ránt, amiből nehéz a kijutás. Mennyire határozza meg életed a félelem, és mit tegyél, hogy… Tovább »

Ne keverd a bizalmat a naivitással

Bízni valakiben – jobban, mint Önmagunkban, a saját érzékelésünkben és utólag csalódni. Ugye veled is előfordult már? Amíg sok embernek az okoz nehézséget, hogy bízzon, más vakon bízik – még akkor is, ha semmi alapja nincs rá. Ezért különösen fontos: Ne keverd a bizalmat a naivitással!... Tovább »

3 tanács, hogyan nyisd ki a szíved az emberek felé

Gyermekként még nyitottak vagyunk az életre, várjuk az újabbnál újabb élményeket, később azonban ahogy egyre több hatás ér minket a külvilágból, egyre inkább kizárunk másokat az életünkből. Falakat húzunk fel, védekezünk, és olykor még akkor is félelem lesz rajtunk úrrá, amikor semmi okunk nincs rá. Mégis akkor hogyan nyíljunk meg a világ felé?... Tovább »

Fogadalmak előző és jelenbeli életeinkből

Hányszor fogadtad meg jelen életedben, hogy valamit soha többé nem teszel meg? Vagy pont ellenkezőleg, hányszor ígérted meg valakinek, hogy (érte/vele/miatta) bármit megteszel? Míg a halál el nem választ és még azon is túl? Vajon hány ilyet tettél előző életeidben? Ha megakadtál, és magad sem érted miért, érdemes lehet foglalkoznod a múltban tett fogadalmaid elengedésével.... Tovább »

Mindig arra gondolj, hogy sosem vagy egyedül

Még akkor is, ha fizikailag nincs melletted senki. A testnek hiányozhatsz, de végtelen lelkem bármikor ott teremhet nálad egy szempillantás alatt. Bármikor beszélgethetek, vitatkozhatok veled, érvelhetek neked és kérdezhetek… Sőt, még válaszolsz is. És talán pont, amikor rossz kedvem van, a padlón vagyok, az nem is én vagyok, hanem Te… Mert érzékellek.... Tovább »

A találkozás, ami elrendeltetett

Nem hiszek a véletlenekben. Hiszem azt, hogy aminek meg kell történnie, meg fog… Ha valakivel dolgom van még, találkozunk. De nem feltétlenül akkor, amikor mi azt annyira akarnánk. Sőt. Olyankor a legritkábban. Jobbára hónapok vagy évek múlva, amikor már mindkettőnk részéről megértünk rá. Ha van még közös utunk, az Univerzum is besegít. Te is tapasztaltad?... Tovább »

A felháborodásról, és ami mögötte van…

Kiborulás, felháborodás, ellenállás. Egyre többször látom, olvasom és érzékelem. Vannak helyzetek, amelyek ezt a reakciót váltják ki belőlünk, ezek pedig mind az elfogadás és megengedés hiányát jelzik. Természetes velejárói az életnek, de érdemes felismerni őket, és ilyenkor tudatosítani magunkban azt, hogy miért is hatnak ránk a külvilág eseményei ilyen módon.... Tovább »

Az igazság ötven árnyalata

Hányszor meg lehet előzni egy konfliktust azzal, hogy nem megyünk bele a harcba, nem akarjuk mindenáron az igazunkat bizonyítani, hanem a megengedést választjuk? Megengedjük magunknak és másoknak is, hogy azt tegyék, azt gondolják, azt válasszák, amit szeretnének. Mennyiben változna a kapcsolataink minősége, ha elengednénk a vélt vagy valós igazságainkhoz való ragaszkodást?... Tovább »

„Minden boldogtalanságod a türelmetlenségedből fakad”

Hányszor fordul elő veled is, hogy annyira rohansz egy nagy cél felé, hogy észre sem veszed a kis sikereket? Hányszor játszod azt magaddal, hogy habár már rég valóra váltottad az egyik álmodat, elfelejtesz megállni, és elismerni – legalább saját magadnak – azt, mit is értél el. Csak jön a következő cél, még gyorsabban futsz előre,… Tovább »

7+1 lépés, hogy legyőzd a halogatást és könnyebben merj döntést hozni

Voltál-e már olyan helyzetben, hogy hosszú ideig topogtál egy helyben, halogattál, vagy volt benned valami – legtöbbször félelem –, ami visszatartott? Majd amikor hosszú idő után döntést hoztál, kinyílt előtted a világ, megtaláltak a lehetőségek, és egyre nagyobb eredményeket értél el. Ez a néhány lépés segítségedre lesz, hogy könnyebben hozz döntéseket!... Tovább »

Az egyetlen ami(t) nem enged(sz)…

Mindenki életében van egyetlen dolog… Csak egy, amihez ragaszkodunk körmünk szakadtáig. Egy elképzelés, egy hiedelem, egy vágy, egy személy, egy történet, egy emlék. Észre sem vesszük, hogy ez az egyetlen dolog ólomsúlyként húz vissza, sokszor gátolva minket a cselekvésben és abban, hogy Önmagunk legyünk. Egyszerűen képtelen vagyunk elengedni. Miért?... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!