Gyermekként még nyitottak vagyunk az életre, várjuk az újabbnál újabb élményeket, később azonban ahogy egyre több hatás ér minket a külvilágból, egyre inkább kizárunk másokat az életünkből. Falakat húzunk fel, védekezünk, és olykor még akkor is félelem lesz rajtunk úrrá, amikor semmi okunk nincs rá. Mégis akkor hogyan nyíljunk meg a világ felé?
1. Engedd el a félelemből született ellenállásaidat
Azt hisszük, hogy a falak, amelyeket saját védelmünkben húzunk fel, minket szolgálnak. Úgy gondoljuk, hogy nekik köszönhetően távol tartjuk magunktól mindazokat, akik fájdalmat okozhatnak számunkra. Azt kell azonban látnunk, hogy a falakkal azokat a lehetőségeket és személyeket is távol tartjuk, amelyek örömöt, boldogságot és csodás élményeket hozhatnak az életünkbe.
Habár a falainkat magunkért húzzuk fel, ellenünk dolgoznak. Amikor ugyanis valaki közeledik felénk, a falaktól ellenállásba ütközik. A félelem tehát, ami a szívünkben a falaink felhúzására indított, ellenállást kelt másokban. Az ellenállás azonban valójában saját magunkban van, és ezt bizony a külvilág is érzékeli. A falakat pedig hogy lehet a legkönnyebben ledönteni? Támadással! Ezért van az, hogy ilyenkor egyre több olyan dolog történik, amit valójában el szeretnénk kerülni: konfliktusok, veszekedések, hibáztatások. Ami ellen küzdünk, azt erősítjük.
Hány támadást tapasztaltál, ami úgy érzed, ellened szól? Tényleg neked/rólad szól, vagy a félelmeid miatt magadra veszel olyanokat is, amelyekhez igazából neked semmi közöd?
Hogyan reagálsz a támadásra? Ellentámadásba mész át? Még magasabbra emeled a falaidat, netán visszatámadsz? Mennyire eredményes ez a taktika? Hajlandó lennél-e kicsit leengedni a falaidat? Hajlandó vagy-e játszani azzal, hogy meglásd, mi történne akkor, ha feladnád a védekező állásaidat?
2. Légy hajlandó beengedni az életedbe másokat
A hajlandóság nem azt jelenti, hogy kell. Azt jelenti, tudom, hogy van választásom, és megengedem magamnak, hogy szabadon válasszak, de nem utasítok el senkit, nem zárok ki senkit az életemből. Amikor hajlandóvá válsz nem félelemből működni, tudatosságod nagyot ugrik, ezzel az energiák, amelyek körbevesznek, módosulnak.
Ha olvastad a Lélekmozaikok című könyvemet, és ismered a Tudattérképet, tudhatod, hogy míg a Félelem a 100-as energiaszinten található, a Hajlandóság már a 310-en, és rendelkezik azzal a pozitív teremtő erővel, ami valódi változást tud hozni az életedbe.
A hajlandóság nem azt jelenti, hogy akkor most már ezentúl jöhet mindenki; sokkal inkább azt, hogy hajlandóvá válunk arra, hogy az eddigi védekezés helyett (néha) ajtót nyissunk másoknak. Dönthetünk úgy, hogy nem engedünk be másokat, de teljesen más energiák mozognak akkor, ha ez egy tudatos döntés, és akkor, ha már alapból kizárjuk az illetőt. A hajlandóság a kapu az elfogadás felé, hajlandóság nélkül nem válhatunk elfogadóvá sem.
Ki az, akit biztos nem vagy hajlandó befogadni az életedbe? Mi vagy ki az, amit vagy akit kizársz? Milyen lehetőségeket és örömöket zársz ki azzal az életedből, hogy mindenáron védekezel valami/valaki ellen?
Mi kellene ahhoz, hogy hajlandó legyél befogadni másokat az életedbe? Azt várod, hogy más kezdeményezzen? Hajlandó vagy-e játszani ezzel, és te megtenni az első lépést?
3. Használd jól a tapasztalatokat
Amikor tapasztalatról beszélünk, legtöbbször a rossz dolgok jutnak eszünkbe: elhagytak, megbántottak minket, elvesztettük a munkánkat, pénzünket, megbetegedtünk, stb. Kialakul bennünk egy természetes védekezés, hogy ilyet nem szeretnénk többet, de ennek legtöbbször az alapja a félelem.
Önmagában nincs azzal semmi gond, ha el szeretnénk kerülni mindazokat a helyzeteket, amelyekkel kapcsolatban rossz érzésünk volt korábban, de amikor ez a félelmet indítja be, az bizony korlátoz.
A tapasztalatot akkor tudjuk jól működtetni, ha egyfajta éberséget szül. Míg a félelem bezár, az éberség kinyit: képessé válunk könnyebben, hamarabb érzékelni, mi történik velünk és körülöttünk, így már tudatosan hozzuk meg a választásainkat. Teljesen más, amikor így teremtjük az életünket, mert ez könnyebbséget ad, míg a félelem a nehéz helyzeteket vonzza be az életünkbe.
Milyen tapasztalataidról döntetted el, hogy még egyszer ilyet soha nem szeretnél, ami olyan ellenállást von magad köré, hogy leszűkülnek a lehetőségeid; és sokszor érzed azt, mintha sarokba szorított volna az élet?
Hajlandó vagy-e elismerni, milyen rejtett ajándékok voltak megtalálhatóak ebben a legnehezebbnek megélt tapasztalataidban? Hogyan tudnád a tapasztalataidat éberséggé változtatni, hogy ne akasszon be, hanem könnyebbé varázsolja az életed?
Egy dolgot ne feledj soha: Habár a veszteségektől félsz, valójában nem tudsz veszíteni… Sokszor akivel, vagy akinek köszönhetően a legnagyobb mélységet éled át, az adja számodra a legnagyobb ajándékot – akár elismered, akár nem… Ha megtalálod mi ez a rejtett ajándék, ennek elismerése képessé tesz felemelni és megváltoztatni… Talán örökre…
Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Ha szeretnél mélyebb önismeretet és felismeréseket a saját életed vonatkozásában, olvasd el a Lélekmozaikok című könyvemet, amit megrendelhetsz itt: Lélekmozaikok könyvrendelés
Ha szeretnél jelentkezni az Elengedés a gyakorlatban workshopra, kattints ide: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: