Munkámból kifolyólag az elmúlt időszakban volt szerencsém az eddigieknél intenzívebben a férfiak, ráadásul vezetők társaságát élvezni, így elég intenzív élményeim voltak. Azt látom, hogy nagyon sok férfi küzd frusztrációval, elfojtással, a felelősség nem vállalásával vagy pont túlvállalásával, tehát alapvetően szélsőségekkel. Pedig talán pont az egyensúly teszi igazán Férfivá a férfit. De mit is jelent mindez? Így látom én ezt, női szemmel.
A kérdés persze összetett, nincsenek kőbe vésett szabályok és igyekszem elkerülni az általánosítást is. Mégis van egyfajta tendencia, amit erősen látok a jelenlegi magyar társadalomban, mégpedig az, hogy a Férfi nem meri, vagy nem tudja megélni az Erejét, mert nincs sokszor tisztában azzal, hogy mi jelenti ezt a valódi Erőt. Hogy mit jelent saját maga számára mindez, az csak az egyik aspektus. A női oldal sem hagyható figyelmen kívül, mert a férfi-női kapcsolódásokban az is különösen fontos, hogy a Nő számára miben mutatkozik meg a Férfi ereje. És ha a Férfi igazán bátor, képes ezt a nézőpontot is meghallani, meglátni és megélni.
Önmaga és a felelősség vállalása
A Férfi számára a „Ki vagyok én?” kérdése alapvetően a munkában tud megmutatkozni. A Férfi a munkájában tud kiteljesedni, ami valójában – ha mer a szívére hallgatni – egyben a hobbija, az ügye, amiért él, amiért lelkesedik, amiért felkel reggel és minden nap tesz, és ami egyben az anyagi biztonságot is nyújtja saját maga és a családja számára. A Férfi hite, Ereje és egyben egója a munkájában próbáltatik meg leginkább, és a kérdés sokszor az, hogy vállalja-e a felelősséget az életéért, a munkájáért és ezzel együtt a családjáért.
Ennek a helyzetnek a csapdája azonban mindennek a túlgondolása, amikor a Férfi lemond Önmagáról vélt vagy valós, külső vagy belső elvárásoknak való megfelelés miatt. Sok férfi érezheti azt, hogy elvárásnak kell megfelelnie, amit részben mi nők, részben a társadalom tesz a vállukra, részben pedig saját maguk vesznek fel önként, megnehezítve ezzel a saját életüket.
A lemondás működik átmenetileg, egy cél érdekében, de hosszú távon belső frusztráltsághoz, Önmaga megtagadásához és emiatt meghasonlottsághoz vezet. Így ezen elvárások elengedése mindig felszabadít: időt, energiát és egyben teret is nyit.
A gondolatai és érzelmei vállalása
A Férfi Erőt hajlamosak vagyunk a fizikai erővel azonosítani, pedig az ennél árnyaltabb és jóval összetettebb módokon mutatkozik meg. Elsődlegesen talán a határozottságában, valamint abban, hogy mennyire lehet rá számítani. Amikor egy Férfi ki tudja és meri nyilvánítani a gondolatait és nem utolsó sorban érzelmeit, azzal egyben az erejét is kinyilvánítja. A legrosszabb válasz, amit egy Férfi a Nőnek adhat, a „nem tudom”, mert ha a Férfinek nincs véleménye, vagy nem mer hangot adni neki, az a Nőt elbizonytalanítja.
A vélemény nyilvánítás hiánya fakadhat attól való félelemtől, hogy meg akar felelni másoknak – különösen a Nőnek –, így mindenáron a „jó” választ akarja adni. Pedig legtöbbször nem ez számít, hanem a kinyilvánítás. A határozott odaállás. A választás. Amikor a Nő érzi, hogy ez van, és ebben – legyen az bármi is – biztonságban érzi magát.
Nem attól lesz Férfi a férfi, hogy megpróbálja kitalálni, mit gondol a Nő és azt mondja, attól pedig különösen nem, ha folyamatosan bólogat a Nő szavaira. Nem. Sokkal inkább akkor, ha meri vállalni a saját gondolatait, véleményét, és ha kell, mer szembe is menni a Nővel. Persze mindez nem jelent arrogáns erőszakosságot, mert a hogyan legalább olyan fontos. De egy Férfi bizony álljon ki magáért, a véleményéért és azért, akit szeret.
A gondolatok vállalása mellett legalább ennyire fontos az érzelmek kinyilvánítása. Viszont a Férfi pont ebben a legsebezhetőbb. Az érzelmek vállalása „ki lett irtva” a férfiakból, így végtelen türelemmel, bizalommal és támogatással érdemes őket segíteni abban, hogy mindezt bizony meg szabad tenni. Hogy nem attól lesznek férfiatlanok, ha sírnak, ha félnek, ha mernek érezni. A Férfi legnagyobb erejét akkor demonstrálja a Nő felé, amikor meri megmutatni a sebezhetőségét, és ezt leginkább az érzelmei kinyilvánításával és vállalásával tudja megtenni Önmaga, a Nő, majd a világ előtt – általában ilyen sorrendben.
Félreértelmezett és hamis ideológia a férfias keménység páncéljának felvétele, a lélek rezdüléseinek elnyomásával, a „mindig erősnek kell lenni” hamis társadalmi elvárásával és minden ezzel kapcsolatos külső manipulációval. Sok Férfi bevette, hogy nem lehet „gyenge”, pedig a teljesség vállalásának és megélésének ez is a része.
Teremteni vágyás és cselekvés
A férfi-női kapcsolatban a Férfi az „aktív” teremtő, a Nő a „passzív” befogadó fél, így az ezzel kapcsolatos vágy, majd határozott tettek nélkülözhetetlenek. Ez az aktivitás sok mindenben megmutatkozhat, de a teremtés, alkotás nélkülözhetetlen eleme a Férfinak. Ennek a két szélsősége a lusta tétlenség, a felelősség nem vállalásának és az önismeret hiányának köszönhetően, míg a másik pont ellenkezőleg, a „túlcselekvés”, a meg nem állás, a folyamatos tenni akarás, munkába menekülés.
Persze vannak időszakok, amikor a cél szentesíti az eszközt, de hosszú távon és tartósan mindez visszaüt. Hogy az aktivitás egyensúlya kinél mit jelent, ez teljesen személyiségfüggő, de sok Férfi számára a passzív befogadás – a „női oldal” vállalásával lehet az út az életminőség javulásához.
A vezetés képessége – az irányítás és kontroll
A Férfi alapvetően vezetésre született. Sok vád éri a nőket, hogy „erős nőként” átveszik a férfiak helyett a vezetést, de úgy gondolom, hogy ez egyáltalán nem nem függő dolog. Teljesen másképp működik egy férfi és egy női vezető, és például munka során nagyon jól ki tudják egészíteni egymást. Párkapcsolati vonatkozásban azonban könnyen fennállhat a „két dudás egy csárdában” esete, ami gyakran vezethet kommunikációs félrecsúszásokhoz.
Egy Férfi számára talán a legnehezebb az irányításból engedni. A Férfi biztonság érzetét ugyanis az adja, ha a kezében érezheti az irányítást. Erről pedig lemondani – Urambocsá’ egy Nő „kedvéért”, valódi bátorságra vall. Persze hogy félnek a Férfiak ettől, amikor azért elég rendesen ki vannak téve a női manipulációk kifinomult formáinak. Annak a Férfinak, akit egyszer már „megvezetett” egy vagy több nő, nagyon nehéz lesz ezt megtenni.
Azonban ahogy a Férfiaknál, úgy a Nőknél sem szerencsés az általánosítás, így a folyamatos éberség az, ami segíthet ennek a kézben tartásnak a biztonságérzetet megadni. Amikor a Nő nem a Férfi helyett irányít, illetve nem a Férfit irányítja, hanem a Férfival Együtt teszi mindezt, akkor nagyon szépen kiegészíthetik egymást. Mikor éppen melyik energia minőségre van szükség.
A vezetés nem versengés, sokkal inkább annak a képessége, hogy tudunk-e együtt egy irányba menni. Úgy, hogy néha én lépegetek elől, néha pedig átengedem a helyem a másiknak. Figyelek a tempójára, és alapvetően együtt megyünk, egymás mellett. Amikor egyikőnk elfárad, a másik erőt ad neki, majd lehet, hogy néhány lépés múlva fordítva.
Alázat
A Férfi alázata az egójának a megszelídítéséről szól, és számos módon nyilvánul meg az Univerzum/Isten, a munkája, az Élet, a családja és a Nő felé. Utóbbi vonatkozásában erősen összefügg a korábban már említett sebezhetőség vállalásával és a kapcsolatban az irányítás elengedésével, a belazulással, a befogadással, a csendességgel, a passzivitással, horribile dictu, a „gyengesége” vállalásával.
Mindezt az ego szoros és kemény páncélja mögül nem lehet megtenni. Ahogy egy korábbi cikkben írtam, a legerősebb nők vágynak a leginkább a gyengeségre. Ugyanez igaz a Férfiakra is. Minden Férfi elemi, de legtöbbször elfojtott és megtagadott vágya, hogy gyenge is lehessen néha, és ezt megélhesse valaki mellett. Mert amíg kifelé, a társadalom, a Világ, a munka felé a Férfinak erősnek „kell” lennie – vagy legalábbis azt a látszatot kell mutatnia – addig „belülre”, a Nővel való kapcsolódásában megengedheti mindezt. Ezen megengedés – elsősorban Önmaga felé, lesz az a végső kapu, amin keresztül eljuthat Önmagához, lelke legmélyéhez és Önmaga Teljességéhez is. Ha a Nő ebben tudja kísérni a Férfit, szintén alázattal, türelemmel és szeretettel, akkor visszatér a Férfi bizalma az Életbe, ereje teljében tud tündökölni és ezzel képessé válik arra, hogy új Világokat teremtsen.
Férfi Nő nélkül és Nő Férfi nélkül valójában illúzió. Együtt, egymást kiegészítve adják a teljességet. Tanulás folyik erősen mindkét félnél. Göröngyös és botladozással teli út ez mindnyájunknak, amiben ha egymás elismerésével, tiszteletével és szeretettel segítünk a másiknak, biztosítva arról, hogy ott vagyunk számára, egyre több lélek talál haza abba a szeretetteljes és kiteljesedést nyújtó állapotba, ahol a Férfi igazán Férfi, a Nő pedig igazán Nő lehet. Nem egymás alatt vagy felett, egymással versengve, hanem egymás mellett, Együtt, egymás fényében ragyogva.
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: