Nem a világ vagy a körülmények tartanak fogva, hanem Te zárod be Önmagadat! Sejtszinten tárolódnak jelenbeli és elmúlt életed fájdalmai, melyeket elzársz és lakat alatt tartasz, mert elkerülni akarod őket. És ez alapvetően normális, csak mindez visszafog, korlátoz és hátráltat abban, hogy megéld a teljességet. A lélek forradalma azonban a szabadság lehetőségét hordozza.
Mert a szembenézés idejét éljük. Nem lehet többé már takargatni, elrejteni, megúszni. Itt az ideje a múlt önkorlátozó hiedelmeinek, a berögzült sémáknak, a nem működő szabályrendszereknek, a felesleges, Önmagunknak állított elvárásoknak, a saját magunk megítélésének abbahagyására, elengedésére, a láncaink levételére. A lelkünk felszabadítására.
Nem a külvilág számít, nem mások, akik maximum csak visszatükrözik a bennünk zajló folyamatokat. Nem kell másoknak megfelelnünk. Nem kell mások ítéletei elől menekülnünk. Nem kell mások feltételeitől, elvárásaitól függővé tenni az életünket. És mindez a másik oldalról is igaz: Nem kell megfelelési kényszert támasztanunk, megítélnünk, feltételeket vagy elvárásokat szabnunk sem másnak, de ami talán még fontosabb, Önmagunknak sem.
Azt hisszük, a külvilág akadályai nehezítik az életünket, pedig legtöbbször hálásnak kellene lennünk értük, mert rávilágítanak, felszínre segítenek egy bennünk élő tudattalan blokkokat, nézőpontokat, akadályokat. A tudatosodás útja a tisztán látás útja, a bátorság útja, a lélek igazságának útja.
Nincs külső, a világban megnyilvánuló forradalom belső forradalom nélkül! Soha nem is volt. Hiszen minden forradalmat az a belső tűz táplál, ami most még nem tud megnyilvánulni, de ereje felemészt. A meg nem élt Erő tüze ugyanis önpusztító folyamatokban nyilvánul meg.
Nyisd hát ki minden sejted elzárt ajtóit, szabaddá téve testedet, szívedet, lelkedet a korlátoktól és éld meg végre a valódi Erőd! A lélek forradalma talán nem jár hangos ajtócsapkodással vagy ágyúlövéssel, de nagyon rövid időn belül sokkal nagyobb csodákat teremt, mint azt valaha is képzelted….
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Mindenbe beletaláltál…
Igy gyorsan rendszeresen megfutamodtam, az előző kapcsolatomba nem szívvel, igazán mentem bele hanem mert nem volt más és úgy tettem mintha. Inkább alárendeltem magam. Választottak is csak én elutasítottam mert nem tudtam elképzelni, hogy mitől lehetetlen valakinek érdekes. Nem engedem meg magamnal, hogy irányitsanak, elveszítsem magam felett a kontrolt (pl.erre a tánctanfolyamon is rávilágított a tanár) . Nem tudom, hogy reagálnék ha elém állna hogy engem választ. Azt gondolom, hogy nem vagyok elég szép,..
Mi az, amiben Te elutasítod és miben nem választod saját magadat? Mi az, amit nem engedsz meg magadnak? Mi az, amit ha elismernél magaddal kapcsolatban, akkor a másik választana? Megengeded-e magadnak, hogy a másik válasszon? Mit hiszel el magadról, ami miatt azt gondolod, nem érdemled meg azt aki neked tetszik? Mi az, amit el tudsz magadban ismerni, ami vonzóvá tesz mindenki felé? Sosem választott vagy csak van “egy beragadásod”, ami mély nyomot hagyott benned? Ismerd el, amikor mégis választottak. És végül Te választottad a másikat IGAZÁN? Vagy csak úgy tettél, mintha… és megfutamodtál az első akadálynál? Most így ezek jöttek elsőre nekem, ezekkel menj tovább, mi jön fel Neked, melyik erős és könnyű és melyik nem. 🙂
Szeretettel, Andi
Szia, nekem ez a szembesítés ma jött elő abban a korlátozó hiedelmem formájában, hogy aki nekem tetszik az sose választott engem. Hogy tudok ezzel dolgozni?Köszönöm