Mostanában egyre többen találnak meg azzal, hogy „váratlanul” szerelmesek lettek, és ez sokszor robbantja az olyan kapcsolatot, amit már csak a megszokás, a változástól és változtatástól való félelem vagy a közös lakás-hitel-gyerek triásza tart össze. Az is sokszor merül fel kérdésként, hogy ilyenkor mit tegyenek, merjék-e megélni a szerelmet és ha igen, vajon mire számíthatnak?
Nem vagyok jövőbe látó és ugye senki helyett nem dönthetek, én csak néhány törvényszerűséget írnék le, amit magam körül látok-tapasztalok. Hozzáteszem még az elején, hogy ez sincs kőbe vésve, hiszen minden eset egyedi.
A szerelem, mint kimozdító erő – ami fejlődésre késztet
Bárki bármikor lehet szerelmes. Az úgy jön magától, nem nyújt be előzetesen kérvényt, hogy jöhetek-e. Van olyan eset, amikor a szerelem csak azért jön, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy hahó, már régen lépned kellett volna, mert a kapcsolat, amiben élsz, már nem igazán működik.
Igen, sokan a változástól félnek, ezért évekre, évtizedekre bennragadnak olyan kapcsolatban, amiben már valójában egyik fél sincs benne, csak jobb esetben élnek egymás mellett, rosszabb esetben pedig „ölik egymást” – verbálisan vagy van ahol sajnos fizikai tettlegességgel is.
Könnyű elbújni a lakáshitel vagy a gyerekek mögé, de amikor már kiüresedett egy kapcsolat, és a felek még mindig nem tesznek semmit, az Univerzum ezt végtelenül leleményesen megoldja. Például szerelemmel. Küld valakit, aki felkavarja az állóvizet és cselekvésre késztet. És ilyenkor a szerelemnek sokszor csak ennyi a szerepe, hogy végre elmozdulás és annak köszönhetően fejlődés történjen.
Aki hosszú éves beragadásban van, annál jobbára csak ennyi. A kimozdítás. Nem biztos, hogy az illető lesz a nagy Ő. Sőt. Ahogy egyre inkább látom, biztos nem ő lesz a nagy Ő. Mert a nagy Ő-höz meg kell érni, a nagy Ő-höz meg kell érkezni, fel kell nőni. Egy beporosodott kapcsolatból – amiben a lélek már jó ideje nem fejlődik – a legritkább esetben a nagy Ő húz ki. Peresze kivételek mindig vannak.
Valaki gyönyörűen megfogalmazta mindezt: „Minőségi férfi energiával találkoztam.” Mert elfelejtjük, hogy az jár nekünk, kompromisszumokat kötünk és teljesen elveszünk az életünkben. Ez a minőségi férfi energia pedig megmutatja, hogy létezik, létezhet más út is, mint amit eddig megszoktunk, ilyenkor a kérdés csak az, hogy megyünk-e vele vagy sem.
Ismerek olyat, aki pillanatok alatt elvált, volt, aki tervezi és összerakja az életét tudatosan, és van, aki ennek ellenére nem mer lépni, nem meri vállalni a változással járó átmeneti kényelmetlenséget. Mindegyik egy választás, egyik sem jó vagy rossz. Ki milyen életet szeretne.
A szerelem, mint ajándék – a fejlődésed elismeréseként
A másik eset, amikor alapvetően, mondjuk úgy 70-80%-ban minden rendben egy kapcsolatban, és a szerelem így kopogtat be az ajtón. A nagy karmikus rendeződések időszakát éljük, így ezek a „kopogtatások” mindennaposak. Ebben az esetben a szerelem nem feltétlenül kimozdítás végett jön, csak megmutatja magát és ajándékként kapjuk az Élettől.
Én hiszek abban, hogy nem céltalanul születünk, és életünk főbb eseményeit, találkozásait, kapcsolataink egy részét megtervezzük. Így abban is hiszek – és ez az időszak tömegesen szól erről – hogy van olyan, amikor két ember kapcsolata „lejár”. Beáll a karmikus egyensúly, megadják egymásnak mindazt, ami eddig egyenlőtlenségben volt, elkísérték egymást életük egy szakaszában, fejlődtek együtt egy darabig és ennyi. Itt pont az ellenkezője történik, mint az előző esetben, ha a lélek szintjéről nézzük a történéseket.
A szerelem ugyanis lehet ajándék is, mert készen állsz rá, és mert megfejlődtél rá. Amíg az első esetben a szerelem azért jön, hogy fejlődésre késztessen, ebben az esetben a lélek fejlődésének ajándékaként köszönt be az életbe, és ilyenkor legtöbbször marad is.
Ekkor is kérdés, hogy felismerjük-e mindezt, hogy lépünk-e vagy megelégszünk mindazzal, ami van, netán párhuzamos kapcsolatba kezdünk. Kinek mi a könnyebb és az igazabb út. Persze mindezek nincsenek kőbe vésve. A szabad akarat az Élet legalapvetőbb törvénye, és ha élünk vele, bármit választhatunk.
Mert túl a társadalmi- és önítéleten, a lélek szabadságra és Önmaga megélésére vágyik – szeretetben, boldogságban és bőségben. És ez mindenkinek jár, Neked is. Jah, hogy ezért meg kell dolgozni… Meg… Sokszor marha sokat. Először lelkileg, aztán (és közben) fizikailag is. Tettekkel, választásokkal. Nem pottyan oda az ölünkbe magától. De aki tesz érte, annak a „jutalom” sem marad el.
Higgyünk csak benne, amikor kérdések merülnek fel bennünk, hogy mit csináljunk. Mert másokat becsapni nem szép dolog… De Önmagunkat becsapni… hát az még kevésbé az! Ez lebegjen hát a szemed előtt, amikor választasz. Vagy pont hogy nem választasz.
Ha szeretnéd megismerni a saját lélek történetedet, szeretnél karmát oldani, és megtanulni egy módszert, ami által te magad is utazhatsz az előző életeidbe, tisztítva azokat, hogy jelen életedet még szabadabban, boldogabban és teljesebben élhesd, szeretettel látunk a Mert én látlak Téged… Utazás az előző életekbe workshopon.
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: