Mit jelent várakozni, és miért nem visz előre minket az üres várakozás? Kell-e, ha igen, meddig és hogy ne „őrüljünk” bele? Fekete-fehérnek látjuk ezt a kérdést, pedig valójában nem az. Az elengedés a legritkább esetben tanít a fizikai elengedésre. Ráadásul minden ilyen helyzet nem a másikról szól, hanem saját magunkról. Tudom, ezt a legnehezebb elfogadni…... Tovább »

Sétálok haza késő este a vasútállomásról. Gondolataimba mélyedek, amikor is felnézve látom, hogy fények szűrődnek ki a több mint harminc éve mindig hazaváró szülői ház emeletéről. Különös érzés jár át, hálával vegyes öröm, hogy jó, hogy mindig volt, és most is van hová hazatérni. Eszembe jut, hogy néhány nap múlva futni indulunk. Olyan gyermekekért, akiknek… Tovább »

Oly sokan csak túl akarnak élni. És persze tudom, vannak olyan időszakok, amikor ez a cél. Amikor mintha minden ellenünk fordulna, úgy érezzük, nem lesz soha vége a nehézségeknek, és már kétségbeesetten próbálunk mentőöv után nyúlni, hogy valamiben megkapaszkodhassunk. Egy ilyen helyzet nem könnyű, de sosem cél nélküli: változásra és valódi fordulat megélésére sarkall. Tudom,… Tovább »

Ami más, mint a megszokott, az átlagos az legjobb esetben is furcsa az emberek számára. Csak azért, mert nem értik. Az emberek mindent érteni akarnak, de ehhez sokan nem tudnak kilépni a saját megkövesedett fix nézőpontjaik mögül. Ezért van az, hogy ami kilóg abból a dobozból, amit „normálisnak” tartanak, elkezdik megítélni. Még jó, hogy az… Tovább »

Túl fényesen ragyogunk… Még egymás számára is. Sötétséghez szokott szemeinket eddig két kézzel takartuk el, a váratlanul feltörő fény pedig teljesen elvakított minket. Először ijedtünkben gyorsan magunkra csaptuk az ajtót, és legszívesebben visszacsináltunk volna mindent. De akkor már késő volt. Mert ha ez az ajtó egyszer már kinyílt, soha többé nem zárható vissza. A padló… Tovább »