A félelmek megállítanak, az álmok el- és beindítanak. A félelem a fék, az álom a gáz. Hogy Te milyen gyorsan és egyenletesen haladsz életed útján, attól függ, melyiket használod többet. A jól ismert „Kérd és megadatik” elv kiválóan működik, főleg akkor, ha észrevesszük, amikor megadatott. Gary Douglas, az Access Consciousness alapítója szerint a nézőpontunk teremti a… Tovább »
A félelmeid nagyobbak vagy az álmaid?
A félelmek megállítanak, az álmok el- és beindítanak. A félelem a fék, az álom a gáz. Hogy Te milyen gyorsan és egyenletesen haladsz életed útján, attól függ, melyiket használod többet. A jól ismert „Kérd és megadatik” elv kiválóan működik, főleg akkor, ha észrevesszük, amikor megadatott. Gary Douglas, az Access Consciousness alapítója szerint a nézőpontunk teremti a… Tovább »
Elengedtem a tested, amikor azt hittem, utoljára látlak… Elengedtem a lelked, amikor a Csendet szomjaztad… Elengedtem a vágyat, hogy meg akarjalak menteni… Elengedtem a kérdéseimet, hogy meg akarjalak érteni… Elengedtem a válaszaimat, és a Szavak szárnyalni kezdtek bennem… Elengedtem az ellenállásaimat az érzéseimmel szemben… Elengedtem a félelmeimet, hogy soha nem látlak többé újra… Elengedtem… 
Számos esetben, amit valaki ikerláng szerelemnek gondol, az „csak” egy karmikus kapcsolat, amiben azonban a lényeg és a cél ugyanaz: a szeretet megélése Női-Férfi kapcsolódáson keresztül, a kiteljesedés, az Egység élmény, a fejlődés, a boldogság, az energiák kiegyenlítődése, egymás és Önmagunk tanítása és a tanítások befogadása. A „csak”-ot nem véletlenül írtam. Mert azt látom, hogy… 
A szerelem témája mindig népszerű volt az emberek körében. Korszaktól függetlenül, hiszen olyan erőket képes mozgósítani bennünk és az Univerzumban, mint talán egyetlen másik jelenség sem. Az ikerláng szerelem az elmúlt évek egyik legtrendibb témájává vált bizonyos körökben, ez pedig mind magával hozta azt, hogy egyre több, egyre felhígultabb információkat olvasni a témában. Erről a… 
Mikor nevettél utoljára annyira, hogy már a hasad is fájt tőle? Olyan felszabadultan, kötöttségek és anélkül, hogy azon gondolkoztál volna, vajon hülyének néz-e bárki is? Lazán, játékosan, csak azért, mert jól esik. Egyre több embernél látom, hogy nem meri megengedni magának ezt a „luxust”, pedig a nevetés olyan energiákat szabadít fel bennünk, amelyek igazán jótékony… 
Minden viszonyítás kérdése, és a jóhoz könnyű hozzá szokni. Van, hogy ezért nem is merünk beleereszkedni az igazi jóba, mert megszoktuk azt, ami van, és inkább megelégszünk vele. Egy facilitálás alkalmával a következő kérdést tettem fel a velem szemben ülő hölgynek: Be tudod fogadni az elfogadást? El tudod hinni azt, hogy tényleg szerethető vagy úgy… 
Napok óta esik. Hol viharosan, mennydörögve, villámokat szórva, felforgatva mindent, hol csendesen, egyenletesen, mégis kitartóan elmosva azt, aminek már nincs helye az életünkben. Bentről, a csendes szobából kinézve különös békével figyelem a természet áradását. És a külső figyelem idővel belsővé válik, amiben nem csak a természet, de a lélek is megtisztul…... 
Az a gond a befejezetlen történetekkel, hogy lezáratlanul élnek bennünk. Mintha nem lenne pont a mondat végén, ezért hiányérzetünk van. És mivel a legtöbb történetet ketten írják, valójában a két fél közül bárki odarakhatja azt a pontot a mondat végére. Még akkor is, ha a történetet nem is te akartad lezárni…... 
Nem tudom, más hogy van vele, de idén mintha kimaradt volna a tavasz. De az is lehet, hogy csak én vesztem el kicsit a tér-idő kontinuumban, olyan gyorsan ideért a nyár, magával hozva frissességet, könnyedséget és megújulást. Te készen állsz ezeknek az új energiáknak a befogadására?... 
Access Bars facilitátorként erőteljesen belém égett, hogy mindenki véleménye csupán egy érdekes nézőpont. Én sem erőltetem rá a saját igazságomat senkire. De amikor az ország egyik legnevesebb pszichológusának ilyen mondatok hagyják el a száját, azon azért igencsak fennakad a szemem… Picit mögé néztem a barát-ellenség kérdésnek, és az út ismét a szeretethez vezetett…... 
Néha azt érzem, saját magunk állunk saját magunk útjában. Ha átugranánk saját magunk árnyékán, akkor minden, ami eddig nehéz volt, egy pillantás alatt könnyűvé válna. De vajon miért és hogyan szabotáljuk az életünket, és mi kellene ahhoz, hogy ez megváltozzon? Született egy levél a kérdésről – nem csak – a barátnőmnek…... 
Egy megkereséssel kezdődött, majd egy telefonnal folytatódott. Amikor tavasszal Rapavi Kriszta felhívott, hogy könyvet ír, és mondjam el, én hogy intéztem a könyvkiadást, boldogan osztottam meg vele a saját tapasztalataimat. Nem tudtam semmit a könyve történetéről. Címet, nyomdát, tördelőt keresett hozzá. Elkezdtünk beszélgetni, és az a fél óra mindkettőnk számára sorsfordító volt… Most már tudom…... 