Érezd a fényt, még a lélek legsötétebb éjszakáin is! Érezd, akkor is, ha szíved ragyogása csak egy apró fényponttá csökken. Érezd a fényt, ami soha nem szűnik meg benned, a legnagyobb vihar közepén sem. Érezd a fényt, ami Téged éltet minden pillanatban, akkor is, amikor már épp feladnád… Érezd a fényt, ami benned szunnyad, mert Te vagy az a Fény, aki ragyogásával Fényt visz mások életébe!
Valamilyen különös módon jár együtt a lélek fájdalma az ego megtörésével. Azt mondják, a legszebb ragyogás előtt kell szembenéznünk a legnagyobb sötétséggel. Azzal, amivel talán még soha nem mertünk korábban. Bármennyire is tudatosak vagyunk, vannak olyan titkai a léleknek, amelyet ameddig csak lehet, halogat Önmaga és a világ elé tárni. Mert fáj, mert sebek szakadnak fel, akár ebből, akár az előző életeinkből. Vagy mindkettőből, mert ezek ugye mindig kéz a kézben járnak…
A lélek titkai kifürkészhetetlenek. Sötétségbe bújtatva elrejtjük magunk elől félelmeinket és fájdalmainkat, és amikor fény éri őket, elsőre megriadunk. Megriadunk az árnyéktól, melyet a fény vet a múltra és ezzel Önmagunkra. A lélek sötét éjszakáin egyedül maradunk. Elsősorban Önmagunk fényével és sötétségével. A kettő pedig egymásnak feszül, a kétségek börtönéből kitörne a lélek, és maga mögött hagyna mindent, de nem lehet. Nincs tovább menekülés, csak a szembenézés… Így marad a hátraarc és az a lehetőség, hogy szélnek eresszük a démonjainkat, amelyek elől idáig menekültünk.
Mert a démonok megriadnak a bennünk szunnyadó fénytől, és képesek maguktól is távozni. Ha nem ragaszkodunk már hozzájuk többé. Ha kibújunk a félelem és a bűntudat kötelékéből, a hibáztatás, az ítélkezés és az elvárások kereszttüzéből, az irányítás, a kontroll, az akarás béklyójából, és megtörténik az átadás, a fájdalmaink és Önmagunk átadása, a feloldozás…
A tisztulás könnyei, melyek folyókká duzzadnak, kristályként ragyognak az éjszaka sötétjében. És a lelked ismét emlékezni kezd arra, hogy ki is ő valójában… A benned ragyogó fény szikrája ismét fellobban, hogy most már még fényesebben ragyogjon.
Mert a legsötétebb éjszakának is vége lesz egyszer, és akkor rájössz, hogy a célja pont ez volt: Egyedül a sötétben ugyanis, amikor kinyitod a szemeidet, meglátod mindazt, amit eddig nem láttál. Amit eddig nem akartál látni, mert elnyomta a külvilág csillogása, a nap, mint nap veled szembe jövő társak tükre.
De amikor egyedül maradsz Önmagaddal, meglátod mindazt, aki igazán vagy. Mert Fény vagy, mindennél szebben ragyogó! Szórd hát a fényed másokra is: kedvességgel, türelemmel, tisztelettel, megengedéssel, megbecsüléssel, együttérzéssel, Szeretettel… Leginkább Szeretettel…
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Pillanatnyilag már az új honlapom aktív: http://www.horompoandrea.hu. Hogy milyen módon lehet velem felvenni a kapcsolatot az is itt található. Online és személyes facilitálásra van mód a meghirdetett feltételekkel.
Szeretném magával a kapcsolatot felvenni akivel lehet ezekkel kapcsolatban beszélgetni!