Olvasói kérdés: „Önnek gyerekjáték az élet?”

Érdekes tapasztalás, hogy az olvasóim milyennek látnak kívülről. Egyre több levelet kapok mostanában, és a legfrissebb levélben egy nagyon őszinte és személyes kérdést fogalmaztak meg számomra. Mivel lehet, hogy mást is érdekel a válasz, most írok róla.

„Lenne egy nagyon egyszerű kérdésem, ami mostanában fogalmazódott meg bennem.
Nagyon érdekesnek, tanulságosnak, és már-már kézzelfoghatónak tartom egy-egy bejegyzését, cikkét az élet “nagy kérdéseiről”, és természetesen annak különböző területeiről, úgy mint boldogság, párkapcsolatok, szorongás, félelem, és még sorolhatnám.

Aki az életről ír, és emberi érzésekről és főleg “tanácsokat” ad másoknak, illetve személyes tapasztalásait írja le, osztja meg másokkal, hogy mit és hogyan kellene tenni ahhoz, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb, teljesebb életet élhessünk, úgy gondolom részben bátorságra, részben pedig kiegyensúlyozott életre vall. Én személy szerint szívesen olvasom ezeket a cikkeket.

Ennyi információ, tapasztalat, megélt élethelyzet után Önnek “gyerekjáték” az élet?
Aki ennyi mindent tud az életről és főleg ilyen fiatalon, szinte minden élethelyzetre meg van a megfelelő válasza, és minden felmerülő kérdésre, gondra, problémára “tudja” a választ, Ön valóban boldog ember? ”

Érdekes időpontban talált meg ez a levél. Hogy gyerekjáték-e számomra az élet? Nem, korántsem! Hogy boldog vagyok-e! Igen, nagyon is! Az írásaim mit tükröznek?

Belső világunk tükröződik a külvilágban, bármit is tegyünk, így ha letisztultság érződik az írásaimon, és az, hogy látszólag minden kérdésre tudom a választ, az abból fakad, hogy csak akkor osztok meg bármit is, amikor az már letisztult bennem.

Nem írok haragból, indulatból vagy olyan mély fájdalom idején, amikor még annyira nehéz, hogy az írásom nem lenne valódi hozzájárulás mások életéhez. Az írás felelősséggel jár, és én törekszem arra, hogy értéket teremtsek, utat mutassak, és ezzel felemeljek másokat.

Nekem is szükségem van magam mellett olyan személyekre, akikre a nehéz pillanatokban számíthatok. És nem, a látszat ellenére nekem sem gyerekjáték, nem minden pillanatban könnyű és kényelmes az Élet. Nekem is vannak nehézségeim ugyanúgy, mint másoknak, de ezek a nehézségek hozzásegítenek ahhoz, hogy jobban megismerjem Önmagam, másokat és az Életet is. Hogy mennyire nem könnyű sokszor, abban bepillantást kaphattok az új, A találkozás, ami elrendeltetett című könyvemben, ami egy nagy megnyílás számomra az olvasók és a világ felé.

Az sokat segít, hogy van egy ember, akivel minden örömömet és bánatomat megoszthatom: a férjem. Ő lát akkor is, amikor senki más, támogat és már csak azzal, hogy velem van, segít abban, hogy könnyebben viseljem a nehéz pillanatokat. Ez a legnagyobb ajándék, amivel eddig az Élet magajándékozott.

Talán jobban látom az összefüggéseket, mint mások, és ez hozzásegít ahhoz, hogy könnyebben és most már gyorsabban éljek meg élethelyzeteket, de én is ugyanúgy szoktam sírni, ha fáj, ha csalódok, ha nehéz… Ezért fontos számomra, hogy ezeket a belső felismeréseket, összefüggéseket megírjam, hogy mások is fel tudják használni a saját életük vonatkozásában.

Az Életnek megvannak a maga törvényszerűségei, és minél jobban ismerjük ezeket – és természetesen magunkat – annál könnyebben éljük meg a nehéz pillanatokat is. A kérdés ugyanis legtöbbször csak az, hogy mit kezdünk azzal a helyzettel, amiben épp vagyunk. Tanulunk-e belőle? Észrevesszük-e azt az ajándékot, amit tartogat számunkra, vagy belesüppedünk az önsajnálatba és benne ragadunk – hetekre, hónapokra vagy akár évekre?

A legfőbb célom az, hogy minél több embert ráébresszek arra, hogy mindaz a tudás, amit én leírok, valójában mindnyájunkban ott van – erre “csak” rá kell ébredni, ezt “csak” fel kell ismerni. Én “csak” emlékeztetem az olvasóimat erre.

A tudás nem feltétlenül kor kérdése. Valószínűleg sok dolgot másképp fogok látni idősebben, most a jelenlegi tudásommal szeretnék hozzájárulni egyre több ember életéhez. A visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy jó úton vagyok.

Hogy boldog vagyok-e? Épp tegnap írtam egy barátomnak, hogy boldog vagyok és elégedett. 32 éves vagyok, írtam két könyvet, van egy csodás férjem, megtaláltam, mi az, amiben Önmagam vagyok és kiteljesedek, úgyhogy köszönöm a kérdést: igen, boldog vagyok!

Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok

Ha szeretnél mélyebb önismeretet és felismeréseket a saját életed vonatkozásában, szeretettel ajánlom, a Lélekmozaikok című könyvemet. Megrendelhető itt: Lélekmozaikok könyvrendelés

A kapcsolatokról, elfogadásról, elengedésről szóló A találkozás, ami elrendeltetett című könyvemet megrendelheted itt: Megrendelés

Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.

Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok

Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu

A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés

Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés

Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.