Nem kell, hogy a félelem az életed része legyen!

„A félelem az életem része – pontosabban én vagyok a félelem része.” Te is érezted már így? Az normális dolog, ha olykor-olykor félsz. Ha azonban már életed szinte minden területére, tartósan rányomja a bélyegét, az megakaszt, és egy őrült mókuskerékbe ránt, amiből nehéz a kijutás. Mennyire határozza meg életed a félelem, és mit tegyél, hogy kevesebb hatalma legyen feletted?

A fenti mondat egy olvasói levélből származik, és az elengedés workshopokon is egyre többet tapasztalom azt, hogy sokunk életére a kelleténél nagyobb hatással van a félelem. Jómagam sem vagyok kivétel, és a félelem bizonyos szintig szükséges és természetes része az életnek. A „picit néha félek”-től a „már a félelemtől is félek” állapotig azonban igen változatos a skála, amelyen megélhetjük a félelmeinket.

1. Engedd át magadon

A lehető legrosszabb, amit tehetsz, ha érzed magadban a félelem érzését, az az, ha ellenállsz neki. Az ellenállással még nagyobb erőt adsz neki és elszigeteled magad Önmagadtól, a saját teremtő erődtől.

Volt, aki korábban ezt írta nekem: „Már a félelemtől is félek, hiszen a vonzás törvénye alapján, akkor még több félelmet fogok bevonzani az életembe.”

Ezzel az a gond, hogy a félelem nem szűnik meg azzal, ha elfojtjuk. Ha elfojtással élünk, ha nem veszünk róla tudomást, ha küzdünk ellene, ha nem merjük megélni, nehogy még több jöjjön belőle, azzal ragasztjuk be az életünkbe. Míg ha nem valami őrülten rossz mumusként tartjuk számon, hanem el tudjuk fogadni, hogy néha-néha meglátogat minket, és nem csapjuk rá rögtön az ajtót, könnyen azt tapasztalhatjuk, hogy egyik pillanatról a másikra elillan.

2. Milyen ajándékot hoz a félelem magával?

Mi lenne, ha mától úgy tekintenél a félelemre, mint egy barátra, aki még ajándékot is hoz számodra? És hát ugye a barátainkat szeretjük, nemigaz? Mennyire könnyű neked szeretni a félelmeidet? Mennyire ítéled meg és tartod a félelmet rossznak?

Az van bennünk, hogy elítéljük a félelmet és a félelem tárgyát is: amitől félünk, azt rossznak tartjuk. Pedig lehet, hogy ha nem minősítenénk rossznak, nem is félnénk tőle (annyira). Legtöbbször mindig van valami ajándék a félelemben. Egy lehetőség – amit még nem merünk bevállalni. Egy képesség – amire eddig nem voltunk éberek. Egy fejlődési pont, ami megnyitná számunkra a világot, ha nem fognánk menekülőre. És ilyenkor azzal sincs baj, ha nem választjuk a nagyobbat, a többet. Már sokszor az is elég, ha elismerjük, igen, van választásunk.

3. Van választásod

Van választásod, hogy félsz vagy nem félsz. És ha félsz, tudd, te döntöttél a félelem mellett. És ez nem rossz, ezért nem vagy hibás. Csak tudd, hogy másként is választhatsz.

Mi a jó ebben a helyzetben, amit eddig nem vettem észre? – Kérdezd meg magadtól! Persze, tudom, hogy elsőre ezt mondod: semmi. Tedd fel magadnak ezt a kérdést egyszer, és ezt a választ kapod. De tedd fel magadnak tízszer, százszor és ha kell, ezerszer. Fel fog jönni valami – maximum nem mersz vele szembenézni. Mindig van valami jó abban, amiért ragaszkodsz a félelemhez.

4. Milyen képességed van, amit ha elismernél, megszűnne a félelmed is?

Legtöbbször az, hogy sokkal többre lennél képes. Lényed, végtelen lelked ezt érzékeli, és kiutat keres a kényszermegoldásokból, a kompromisszumokból, mert szárnyalna.

Mire akarsz másoktól bizonyosságot, amit valójában te már régóta tudsz? A külvilág visszaigazolása nélkül. Mi lenne, ha elismernéd mindazt a képességedet, amivel érzékelni tudod a világot, a környezeted, a szeretteidet? Ítéletek nélkül. Ezt különösen azoknak az érzékeny lelkeknek írom, akik sokunkhoz hasonlóan talán néha túl sok mindent érzékelnek a világból – csak eddig nem voltak éberek arra, hogy ez nem rossz dolog, “csupán” egy képesség. A képesség elismerésével pedig átszakadnak a gátak és eltűnik a félelem (egy része) is.

Ha bármit tehetnél, mit tennél? Ha bárkivel élhetnél, kivel és hol élnél, milyen életed lenne? Elhitted, hogy nem lehetséges? Mi van akkor, ha lehetséges?

5. Félelem vagy izgatottság?

Sokszor, amikor félünk valójában csak izgatottak vagyunk. Mennyivel vonzóbb az energiája számodra az izgatottságnak, mint a félelemnek? Az izgatottság kalandot, ismeretlent rejt magában – de a jó fajtából. Izgatottak általában „jó” dolgok előtt vagyunk, míg félni a „rossznak” tartott dolgoktól szoktunk. Legközelebb tehát amikor félelmet érzel, tedd fel magadnak a kérdést: tényleg félek vagy csak izgatott vagyok?

Nem kell, hogy a félelem az életed része legyen! Benned az Erő és minden képesség arra, hogy meghaladd és életed kiteljesítsd.

Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok

Ha szeretnél mélyebb önismeretet és felismeréseket a saját életed vonatkozásában, olvasd el a Lélekmozaikok című könyvemet, amit megrendelhetsz itt: Lélekmozaikok könyvrendelés

Ha szeretnél jelentkezni az Elengedés a gyakorlatban workshopra, kattints ide: Jelentkezés

Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.

Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok

Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu

A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés

Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés

Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.