Üzenetekről, egóról, tudatos és tudatalatti érzésekről, megérzésekről és angyali súgásokról… Amikor Berente Ági Angyalok könyvét olvastam, mintha a saját gondolataimat láttam volna viszont. Mivel ő nálam sokkal többet tud az angyalokról, megosztok veletek egy igen fontos és kiváló részletet a könyvéből.
“Égi üzenetek, halk súgások, megérzések, bizonytalan bizonyosságok. Mik ezek? Angyali súgások? Az angyalok akkor segítenek, ha kéred őket. „Istenem, segíts!”- sóhajtod, ha bajba kerülsz. Önkéntelen sóhaj lelked mélyéről, de mindig eljut a címzetthez. Isten elküldi hozzád hírnökeit.
Hírét annak, hogy a helyes válasz mindig benned van, ott dübög belül, halld már meg végre! Amint kinyílik füled, szemed, hatodik érzéked, képes lesz az angyali nyelvezet is felszínre törni.
Különös – mondod. Tudatos agyad, a racionális, az elemző, a kritikus totálisan cserbenhagy ezekben a pillanatokban. Hiába erőlteted agyad, nem tudod elég erős prés alá szorítani.
Erőlködésbe fogsz. Hallani akarod a választ, látni akarod azokat az angyali lényeket, akik állítólag melletted vannak a nehéz pillanatokban. Mégis akadályba ütközöl. Az akadály az erőlködés.
A tudat hogyan is férne össze a tudatalattival?
Az angyali válaszok onnan jönnek pedig, a tudat alsó – vagy inkább felső? – rétegéből, a hatodik érzéken át. Azon a csatornán, melynek hullámhosszát a tudatos agy nem képes befogni.
Nem lehet rajta erőszakot tenni. Ezek a válaszok csak úgy jönnek, egyszerűen megtörténnek. Egyszerre csak itt vannak. Mint kész válaszok. Látod, hallod, tudod – vagy valamilyen érthetetlen oknál fogva – megcselekszed. A tudatos agy pedig végrehajt.
Mit is? A hatodik érzékkel befogott üzeneteket. Amikor tudod, hogy nem tudod, miért, de meg kell tenned valamit; nem tudod miért, de most más felé kell venned az útirányt, vagy nem tudod, miért, de fel kell hívnod valakit, ki kell nyitnod egy könyvet, mely már évek óta porosodik a polcodon…
Végtelen lehetőség adott a hatodik érzék számára, hogy bizonyítsa létét. Az benne a vicces, hogy a hatodik érzék egyáltalán nem akarja magát bizonyítani. A bizonyítási kényszer mindig az ego sajátja. Ha mégis érzékelni akarod a benned élő rejtett dimenzió létét, egy dolgot kell tenned: légy befogadó! Légy nyitott! Ha úgy akarod. A döntés a tudatos elméé. Érdekes, nem?
Hiába a tudatos döntés azonban, ha egód közbepimaszkodik. A játék lényege, hogy az egót rendesen ki kell zárni belőle. Mi marad akkor – kérded – . Egy törékeny, sebezhető, csupasz lélek? Na ne!
A lélek akkor a legerősebb, amikor a legsebezhetőbb. Ez már csak egy ilyen paradox törvény, de megtanít mosolyogni mindenen. Megtanít arra, hogy ne vedd magad annyira komolyan, te törékeny ember, mert éppen ebbe roppansz bele.
Mit tesz az ego? Számolgat, egyenleget von, valóságszámításokba kezd, mérlegel, kritizál, és hát jól odamondogat. Mert ezt kell tennie, ez a dolga. Mi vele a baj? Hiszen csak végzi Isten által kiszabott feladatát.
Mit tesz a lélek? Hagyja, hogy az ego ezt tegye, mert mindennek megadja saját létjogát. Közben várja, hogy éppen a racionális ego elvezessen arra az ösvényre, mely az irracionális világba vezet. Hogy lehet ez – kérded –, hogyan visz az ego éppen oda, ahol nincsen maradása?
Mert az ego fél. Fél attól, hogy magányossá válik, hogy beteg lesz, hogy becsapják és elhagyják, szóval fél mindentől, ami veszélyezteti létét. Mert az ego csak a fizikai lét sajátja. A szellemi régiókban nincs ego. Ott nincs rá szükség.
A fizikai test pedig tudja, hogy nem lehet örök, mert aki belép egyszer a földi létbe, az ki is lép onnan, vagyis fizikai képe megszűnik, vele együtt pedig az egy útra szerződött ego is. Az ego félti létét, ezért keresi saját irracionális válaszait, közben elvezet téged a valódi felismerés ösvényére. Nem akarja, és mégis. Mert kénytelen. Mert a mulandóság félelmetes számára, pedig éppen ez a sajátja.
A megcselekvés a lényeg, mert ez a földi élet oka. Más dimenziókban nincs lehetőség erre a sok csodára, amit emberként megélhetünk, átadhatunk. Csak a fizikai törvények rendjében tudjuk megcselekedni a globális lélek egyetlen feladatát, az elfogadást, a szeretetet. Mert a szeretet nem fogalom, nem érzés, hanem cselekvés. Életed végén megtudod, ha addig nem sikerül erre rájönnöd.
Ne várj addig!
Angyalaid ráérnek várakozni, létük örök és időtlen, nem köti őket földi korlát. Ha kéred őket, jó; ha nem, úgy is jó. Hallottál a szabad akaratról. Tudom, van neked olyan, erős is, ebben is biztos vagyok, csak éppen roppant korlátolt. Mert a dolgokra egyáltalán nincs befolyásod.
Azt gondolod, hogy van, és még sincs. Mert földi síkon gondolkodunk, földi látószöggel látjuk a világot, márpedig innen nem rajzolódnak ki az összefüggések. Na jó, akkor emberként csak vergődjünk a porban – kérded –, ha ennyire nincs hatásunk saját életünkre? Hol van ez a felsőbb rend? Álljon meg előtted, nézzen a szemedbe, és mondja meg!
Van hatásod saját életedre, ne hidd, hogy előre írt lapok sorait teljesíted. A történetet te írod, de a hajlamok, a lehetőségek benned szunnyadnak, ha tetszik ez, ha nem. Egyik erősebb, s megnyilvánul, másik rejtőzködik, mert nem ismered fel magadban. Az új tudatosság arra ösztönöz, hogy felébreszd magadban ősi tudásod, bármi legyen is az. Mert a lélek tökéletes, kódolva van benne minden tudás. Hogy itt most milyen módon kell felszínre törnie, az a karma.
A karma pedig törölhető. De ez egy másik beszélgetés…”
Forrás: Berente Ági – Angyalok könyve: Angyali súgások
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
