Gyógyít-e a szándék és a hit? Ha voltál már beteg, és hittél a gyógyulásodban, te is tapasztalhattad. A tudomány úttörőinek azért különösen jelentős a tevékenysége, mert évekig tartó áldozatos munkájuknak köszönhetően a világ többi szkeptikusa számára is bebizonyítják azt, amit a spirituális tanítók már rég óta tanítanak.
Amíg az emberek egy része tudományos magyarázatok nélkül, egy felsőbb erőbe vetett hit segítségének köszönhetően megtapasztalja a szándék, és a gondolat erejét, addig sokan vannak, akik csak azt fogadják el, amit a tudomány racionálisan, gondosan alátámasztott mérésekkel bizonyít.
Ennek a mindennapokra eső vetülete azért különösen jelentős, mert számos emberi, főleg párkapcsolatot tud megnehezíteni az, ha az egyik fél a tudományos bizonyítás hiányára hivatkozva elutasítja a nem látható, spirituális világ törvényszerűségeit. Mindezeknek a személyeknek szeretettel ajánlom Lynne McTaggart – Az Energiamező című könyvét, amelyet Wayne W.Dyer csak úgy jellemez: „McTAggart megtalálta a bizonyítékot mindarra, amit a spirituális mesterek évszázadok óta tanítanak.”
A könyv habár már legalább másfél éve porosodott a könyvespolcomon, most talált meg igazán, és általa szeretnék egy érdekes kísérletről beszámolni nektek:
Amíg az 1980-as évek végén Louise L. Hay HIV fertőzött betegekkel ismertette meg az elme erejében és a megerősítésekben rejlő gyógyítás erejét, addig vele egy időben a harminc éves tudós, Elisabeth Targ kellő szkepticizmussal tekintett az ehhez hasonló jelenségekre. Történt ez mindazok ellenére, hogy Elisabeth édesapja, Russell Targ már több évtizede végzett sikeres kísérleteket a Stanford Egyetemen a távnézéssel kapcsolatban.
Elisabeth épp Louise L. Hay munkásságával egy időben kapott felkérést arra, hogy egy kaliforniai klinikán a főleg alternatív jellegű kezeléseket hivatalosan, tudományos eszközökkel is tanulmányozza. Az volt a célja, hogy a tudomány fogadja el és kezdje tanulmányozni a „csodákat”, ugyanakkor azt is szerette volna, ha az alternatív gyógyászat „tudományosabbá” válik.
Elisabeth kísérletében azt vizsgálta, hogy az imádság és a távoli szándék képes-e meggyógyítani reménytelen állapotú, gyógyíthatatlan betegeket? Már a kísérlet elvégzése előtt gondosan megtervezte a legapróbb részleteket is. Gondosan kiválogatott 40 hit- és spirituális gyógyítót Amerika különböző részeiből. Csak egy részük volt klasszikus hitgyógyító, aki keresztény imával gyógyított, voltak közöttük buddhisták, zsidó kabbalisták és más, nem vallásos jellegű gyógyítók is: akik az emberek energia mezejével dolgoztak, vagy az aura színét, rezgéseit próbálták megváltoztatni, mások meditációt és vizualizációt alkalmaztak, vagy kristályokat használtak, sőt még egy lakota sziú sámánt is beválogattak a csoportba, aki az amerikai indiánok pipaszertartását használta, valamint egy kínai csikung mester is segítségükre volt.
A gyógyítóknak mind volt már tapasztalata reménytelennek mondott esetekben is, és mindnyájan hittek abban, hogy amit tesznek az használni fog.
Elisabeth a pácienseket is kellő gondossággal választotta ki, mindnyájan HIV vírussal fertőzött személyek voltak, akikről az akkori hagyományos orvoslás már szinte lemondott. A kísérletet úgynevezett kettős vakteszt útján végezték. A 20 főből álló páciensek mindegyike megkapta a hagyományos kezelést, és két csoportra osztották őket, csak az egyik csoporton végeztek távgyógyítást. Sem az orvosok, sem a páciensek nem tudták, ki részesül ebben a speciális kezelésben, csak a gyógyítók.
A gyógyítókat arra kérték, hogy heti hat napban naponta egy órán át koncentráljanak a páciens egészségére. A 10 hetes kutatás ideje alatt a kezelt csoport tagjait sorban mindegyik gyógyító kezelte. A tudós szkepticizmusa a kísérlet végére oldódni látszott, hiszen azt tapasztalta, hogy a távgyógyítással kezelt végső stádiumú AIDS-es betegek állapota javulni kezd, miközben a kontrollcsoport tagjainak 40%-a meghalt. A kutatás végén egy szakértői csoport is megállapította, hogy a kezelés használt.
Elisabeth Targ később még többször megismételte kísérletét, amelyek hasonló eredménnyel jártak. Mikor a siker mögötti okokat kutatta, a gyógyítók módszerével kapcsolatban a következő megállapításra jutott:
„Úgy tűnt azonban, mindannyiuknak van egy közös vonása: képesek voltak félreállni az útból. Elisabeth úgy látta, a legtöbbjük csupán annyit tett, hogy kifejezte a szándékát, majd hátralépett, és átengedte a terepet valamilyen egyéb gyógyító erőnek, mintha csak kinyitottak volna egy ajtót, és hagyták volna, hogy valami náluk nagyobb lépjen be azon keresztül. A hatékonyabban gyógyítók közül sokan kértek segítséget a szellemvilágból, a kollektív tudatból, vagy akár egy vallási alaktól, például Jézustól. Nem egoista gyógyítás volt ez részükről, inkább csak kérés: Kérem, bárcsak ez a személy meggyógyulna. A gyógyításhoz használt mentális képeik között gyakori volt a relaxációval, illetve a szellem, a fény vagy a szeretet bebocsátásával kapcsolatos. Hogy voltaképpen kiről van szó, Jézusról vagy a Pókasszonyról, az lényegtelennek tűnt.”
A kísérletekből kiderült, hogy a szándék önmagában is gyógyít, de a gyógyítás ugyanakkor kollektív erő is, ehhez a kollektív erőhöz pedig mi magunk is bármikor hozzákapcsolódhatunk.
Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Forrás: Lynne McTaggart – Az Energiamező, 10. fejezet
Fotók: HeavenManPhotography
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: