Nyugat–Kelet, bal agyfélteke–jobb agyfélteke, tudomány–vallás, jó–rossz. Látszólagos ellentétek és szembeállítások helyett tekintsünk rájuk úgy, mint az Egész alkotó elemeire. Hiszen ugyanannak az éremnek a két oldalai ők, melyek hozzásegítenek minket a tudatosság minél hatékonyabb eléréséhez. Nem küzdeni kell ellenük, hanem sokkal inkább összehangolni őket.
A túlzásba vitt racionális gondolkodás a nyugati társadalmak jellemzője, mely az évszázadok alatt egyre gyorsabbá vált fejlődés nélkülözhetetlen következménye. Ezzel szemben a keleti filozófiák mind jelentős hangsúlyt fektetnek a befelé fordulásra, meditációra és a metafizikai tanulmányokra, mely révén az intuíció használata az évszázadok alatt életük szerves részévé vált.
Amíg Nyugaton a tudatosság és a fejlődés leginkább anyagi síkon valósul meg, addig Keleten a spirituális valóságok megismerésére fókuszáltak, nem foglalkozva azonban azzal, hogy mindeközben emberek milliói kerültek fizikailag megdöbbentően tragikus élethelyzetbe. Egyik sem jelent teljes megoldást a tudatosságot keresők számára.
Ahogy azt már Carl Gustav Jung is megfogalmazta évtizedekkel évvel ezelőtt:
„A nyugati tudat semmi esetre sem egyetemes tudatosság, hanem a történelem által meghatározott, földrajzilag korlátozott tényező, amely az emberiségnek csak egy részére jellemző…A Kelet európai lerohanása hatalmas méretű, erőszakos tett volt, és noblesse oblige (a nemesség kötelez) alapon azt a feladatot rótta ránk, hogy megértsük a keleti elmét. Ez talán sokkal nélkülözhetetlenebb feladat, mint ahogy azt jelenleg véljük.”
Jung következtetése alapján, de figyelembe véve az azóta bekövetkező hatalmas változásokat, úgy gondolom, minden tekintetben elérkezett a szintézis megteremtésének a szükségessége. Szintén Jung álláspontja ebben a következő:
„A tudomány a nyugati elme legjobb eszköze, több ajtót nyit meg, mint a puszta kéz. Ily módon értelmünk szerves alkotórésze, és tisztánlátásunkat csak akkor homályosítja el, ha a megértés egyetlen és kizárólagos módja kíván lenni. Kelet azonban egy tágabb, alaposabb és magasabb szintű megértést tanít, amely az élet megértése az élet által.”
A két világ között maga az ember a híd. Hiszen ugyanúgy, ahogy nem lehet különbséget tenni a között, hogy melyik karunkra vagy lábunkra van nagyobb szükségünk, vagy melyik agyféltekénknek vesszük nagyobb hasznát, nem lehet prioritást felállítani a keleti és a nyugati tudatosság módszerei vonatkozásában sem.
A kapu, ahol jelenleg állunk, egy sokkal kevésbé materiális jövő felé nyitja meg az utat, amelyben az intuíció, a lélek igényei, az érzések megélése, a hit és a szeretet dominál.
Ennek a kapunak a két pilléreként a tudomány és a vallás is kiegészíti egymást. Hiszen mindkettő nélkülözhetetlen eszköze a megismerésnek, azt a célt szolgálván, hogy az emberi lélek tudatosan beléphessen ebbe a spirituális világba, melyet a fény, a szépség, a rend, a tudatos teremtés és tapasztalás jellemez, amelynek átéléséről már oly sokan írtak:
„A láthatatlan világ tanúi az erő hangján szóltak, és olyan üzeneteket közvetítettek, melyek átformálták az emberi gondolkodást, és milliók életét irányították. Azt állították, hogy a spirituális tudásnak van egy olyan tudománya és egy olyan fejlődési technikája, ami által az ember misztikus tapasztalatra tehet szert, és megismerheti Istent.”
A tudomány és a spiritualitás, a Nyugat és a Kelet tehát ugyanannak az érmének a két oldalai. Mindkettőnek a módszerei hozzásegítenek a megértéshez, a megismeréshez és a fejlődéshez, egyik a másik nélkül nem alkothatna Egészet. A tudomány az elme helyes használatát kutatja, amit a befelé figyeléssel, hittel kiegészítve könnyen feltárulhat előttünk a lélek szeretetteli világa.
„Világméretű problémánk végső megoldását az hozza majd meg, ha birtokába kerülünk ennek a tudásnak, amely tudás nem mondható sem keletinek, sem nyugatinak, de mindkettő számára ismert.
Ha majd kéz a kézben haladunk Kelettel, és képesek leszünk legjobb gondolatait a nyugatival egyesíteni, akkor birtokába jutunk egy olyan egységes és kiegyensúlyozott tanításnak, amely az eljövendő generációkat felszabadíthatja. Mindezt az oktatásban, a fiatalokkal való munkával kell elkezdeni.”
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a könyv, amiből ez a kiváló gondolat származik, 82 éve íródott…
Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Idézetek forrása: Alice A.Bailey – Az intellektustól az intuícióig
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
