Tisztelem azokat az embereket, akik be merik vállalni, hogy tévedtek, mivel sokáig hibásan közelítettek egy kérdéshez. Kelly McGonigal egészség pszichológus TED előadásában bevallotta, hogy 10 éven keresztül rosszul állt hozzá a stressz kérdéséhez. 14 perces előadása után állva tapsolták meg.
Kelly küldetése az, hogy segítsen az embereknek boldogabbá és egészségesebbé válni. Azonban éveken keresztül azt mondogatta a hozzá fordulóknak, hogy a stressz beteggé teszi őket. Közellenséget csinált a stresszből, amit nem is róhatunk fel neki, mert ez terjedt el a köztudatban is. Egy új tanulmány azonban más megvilágításba helyezi előttünk a stressz kérdését.
1. Nem a stressz tesz beteggé, hanem az, amit gondolsz róla
A tanulmányban 8 évig vizsgáltak 30.000 felnőttet. Azzal kezdték a kutatást, hogy feltették a kérdést a vizsgálatban részt vevőknek: mennyi stresszt tapasztaltak az elmúlt egy évben? Ezután pedig megkérdezték tőlük, hogy hisznek-e abban, hogy a stressz árt az egészségüknek? Később a statisztikák kiderítették, hogy 43%-kal nőtt a halálozás azok körében, akik stressznek voltak kitéve – azonban csak azok esetében, akik szerint a stressz ártalmas az egészségre.
2. Tested stresszre adott reakciója Tőled függ
A megdöbbentő felfedezések forradalmasították a stresszhez való hozzáállást! Hiszen tulajdonképpen nem a stressz betegít meg bennünket, hanem maga a gondolat, hogy azt hisszük, a stressz árt nekünk! Amikor megváltoztatjuk a stresszről alkotott gondolatainkat, akkor testünk stresszre adott reakcióját is megváltoztatjuk.
3. A stressz segít magabiztosabbá válni
Nincs azzal baj, ha stressz helyzetben szívünk gyorsabban kezd verni – ezzel csak felkészít minket a cselekvésre. Ha megtanulunk úgy tekinteni a stressz reakciókra, mint olyan mankókra, amelyek teljesítményünkre nézve segítséget jelentenek, magabiztosabbá és kiegyensúlyozottabbá válhatunk.
4. A stressz nem feltétlenül jár egészség károsodással
Egy átlagos stressz reakció esetén a vérerek összehúzódnak, ezért hozzák kapcsolatba a stresszt a szív- és érrendszeri problémákkal. Akik azonban segítségként értelmezik a stresszt, annak vérerei is ellazulva maradnak, ennek pedig nincs egészség károsító hatása.
5. Az Oxitocin felépíti, amit a stressz lerombolt
Az ellazulásban az oxitocin nevű hormon is segíti a szervezetet, és annak ellenére, hogy termelését valójában a stressz váltja ki, szívre gyakorolt hatása egyedülálló: ha szívünk szervezetünkben érzékeli, elkezdi regenerálni a szívsejteket, és képes rendbe hozni bármilyen stressz okozta kárt. Az oxitocin valójában megerősíti a szívünket.
+1. Természetes, de kissé elfeledett eszközünk: az ölelés
Az oxitocin hatását felerősíti az, ha társas érintkezést kezdeményezünk: ha stresszhelyzetben segítséget kérünk, még több oxitocin szabadul fel szervezetünkben, ezáltal segítve elő az egészségesebb stressz reakciót. Az emberi érintkezés tehát a legfontosabb eszközünk a stressz érzékelése során. Néha már egy ölelés is feloldja a stressz által keltett negatív hatást.
Tehát ne megszabadulni akarjunk a stressztől, hanem tegyük jobbá stressz kezelési módszereinket! Figyeljünk gondolatainkra, reakcióinkra, lazuljunk el, és törekedjünk a társas kapcsolatok kialakítására.
A stressz ilyen formájú értelmezése hozzásegít ahhoz is, hogy jobban tudjuk kezelni az Élet kihívásait. Ezt követően életünket sem feltétlenül a stressz elkerülése fogja jellemezni, hanem sokkal inkább az, hogy értelmet és célt találjunk benne, miközben bízunk önmagunkban, hogy képesek vagyunk kezelni az ezzel járó stresszt.
Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Forrás: TED
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: