A házasság hetében járunk, ennek apropójából Pál Feri atya Szegeden tartott előadást a szülők és gyermekek megélt szerepeiről. Minden jelenlegi, és gyermeket tervező jövendőbeli szülőnek szívből ajánlom a hallottakat, mert bizony sok buktatót el tudnánk kerülni, ha tisztában lennénk a cselekedeteink mögött húzódó tudattalan motivációinkkal.
Pál Feri roppant összeszedett, egységben lévő, logikus, ugyanakkor mérhetetlen alázattal és humorral teli előadása irányt mutathat mindenkinek, aki akár most, akár a jövőben a gyermeknevelés kihívással teli, de boldog útját járja. Azt, hogy a kérdést sokan fontosnak tartották, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több százan szántak másfél órát a szombat délutánjukból arra, hogy a magvas gondolatokat meghallgassák.
A gyermekek élete, hasonlóan a mienkhez, az elmúlt időszakban felgyorsult, és túlságosan stresszessé vált. A XXI. századi életünk velejárója, hogy a legtöbb figyelemhiánnyal vagy hiperaktivitással küszködő gyermeknél valójában nem funkcionális, hanem strukturális problémákkal kell a szülőknek szembenézni. Ahogy Pál Feri Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyvét idézte, sok szempontból a gyermekek a túlzások korában élnek:
- Túl sok játékuk van (egy amerikai felmérés szerint átlag 150 db)
- Túl nagy a választási lehetőségük
- Túl sok információval rendelkeznek
- Túl nagy sebességgel élnek
A legnagyobb gond az, hogy a felgyorsult életnek köszönhetően a gyerekeknek nincs idejük gyereknek lenni. Ezért a legtöbb, amit tehetünk értük az, ha kicsit egyszerűsítjük az életüket. Hogy ameddig csak lehet, tudjanak gyerekek maradni. Az igazán minőségi idő aranyat ér.
Talán több szülőnek kellene úgy gondolkoznia, mint annak a családfőnek, akit Pál Feri is említett nekünk: a hat gyermekes családban a gyerekek alig várják, hogy elkezdjen esni az eső, mert ekkor kezdődik kedvenc időtöltésük. Édesapjukkal felkerekednek, és csak szaladnak, szaladnak, szaladnak sokáig. Majd amikor megkapják rá az engedélyt, boldogan, gyermeki örömmel toccsannak nagyokat a hatalmas pocsolyákban. Habár csurom vizesen érnek haza, otthon édesanyjuk és a forró fürdő várja őket, majd a nap végén fáradtan fekszenek be ágyukba. Ilyen egy örömteli, felszabadult és boldog játék a családjukban.
Az igazság az, hogy az ilyen játékok hiányoznak leginkább a gyermekek életéből. Vissza kellene térni azokhoz az időkhöz, amikor a játék szóról nem egy tárgy, hanem maga a játszás jutott eszünkbe.
Idő hiányában azonban a szülők sokszor feszültek, amit a gyerekek finom szenzoraikkal érzékelnek. Hogyha a szülő nem tud ráhangolódni gyermekére, a gyerek fog alkalmazkodni a helyzethez, hiszen szükségletei szüleitől függnek. Hamar rájönnek, hogy akkor lesznek biztonságban, ha átveszik szüleik rezgését, így ahelyett, hogy meg tudnák élni gyerekkorukat, egyre távolabb kerülnek önmaguktól. Ráadásul ezek az élmények oly mélyen rögzülnek, hogy felnőve ugyanezt adják tovább a saját gyermekeiknek.
Ahhoz, hogy a gyermekek ne éljék meg a kelleténél korábban a felnőtt szerepeket, a megoldás kulcsa abban rejlik, hogy a szülők visszataláljanak önmagukhoz. Ez azért különösen nehéz, mert valószínűleg gyerekként ők is ráhangolódtak saját szüleik hangulatára és rezgéseire, így nem tanulták meg, hogyan lehetnek önmaguk. Pedig ahogy Pál Feri is említette, néha a megoldás olyan egyszerű feladatokban rejlik, mint hogy menjünk haza és aludjuk ki magunkat.
Kipihenten türelmesebbek vagyunk, és nem várunk el olyan irreális viselkedést gyermekeinktől, amit tulajdonképpen magunkon kellene először gyakorolni. Kiváló példa erre, amikor mérgesen rákiabálunk, hogy: Maradj csendben! Vagy ingerülten mondjuk, hogy: Nyugodj meg! Minden leendő és jövőbeli szülőnek fontos lehet, ha nem felejti el: A gyerekek sosem arra figyelnek, szülei mit mondanak nekik, hanem arra, ahogyan mondják.
Az ördögi körből csak mi tudjuk magunkat kiszabadítani azáltal, hogy ráhangolódunk először is önmagunkra, utána pedig gyermekeinkre, ezáltal biztosítjuk számukra, hogy gyermekkoruk a játékról, nevetésről és önmaguk valódi megéléséről szóljon.
Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Képek forrása: Dominó Közhasznú Alapítvány – Csányi Mónika
Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu
A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés
Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés
Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: