Lélekmozaikok

A Főnixmadár újjászületése

Hosszú ideig csak kerested az utad? Látszólag messzi, sötét erdők mélyén kóboroltál, és úgy érezted, nem látod a kiutat? Eltévedtél? Egyedül voltál, vagy kísértek barátok, szerelmek, ismerősök? Voltak, akik segítettek, és voltak akik gátoltak? Voltak akik örültek az örömödnek, míg mások kárörvendően csak a balszerencsédnek?

Nézz vissza az utadra. Az útelágazásokra. A választásokra. A döntésekre. A kívánságokra. A vágyakra. A célokra. Csak hunyd le a szemed, és képzeletben emelkedj az eddig bejárt utad fölé. Lásd kívülről magad. Szeretettel, együttérzéssel, jósággal. Így most fentről, utólag visszatekintve minden olyan egyértelművé válik.

Ha eddig nem is tudtad, most láthatod, minden út egy irányba vezet: ÖNMAGADHOZ. Nincs rossz választás. Nincs rossz döntés. Nincs hiba. Az út önmagában se nem jó, se nem rossz. Csak a fejedben válik azzá. Azért, mert annak hiszed. Pedig az ÚT egyszerűen csak VAN. Értékítéletek nélkül. A visszatekintés, ha jó időben történik, nagyon hasznos tud lenni. Ha túl sűrűn történik, akkor azonban visszahúz. Megkeseríti a mindennapok szépségét, és elgyengíti a jövőbe vetett hitet.

Újjászületni néha a legnagyobb mélységből a legkönnyebb. Amikor már minden mindegy: ugyanolyan könnyű hinni a lehetetlenben, mint a lehetségesben. Mert a különbség a kettő között csak a fejedben létezik. Az épp aktuális kedved, hited, napod szerint: ami egyik percben még lehetetlennek tűnik, másnap akár már minden kétséget kizárólag a jövőddé válik.

Ehhez azonban egyszer, lelked legmélyén meg kell halni egy kicsit. Ledobni magadról mindazt, amit hosszú évek során hittél vagy láttál önmagadról. Amit tanítottak neked, vagy beléd neveltek. Amit mások elvártak tőled, és amit te is elvártál önmagadtól. A félelmeket, amelyek démonként kísértek eddigi utadon, és amelyek hosszú ideig suttogtak füledbe szavakat, amelyektől elgyengültél…

A mélységben, a tűzben leég rólad ez a külső kemény felszín, ami eddig csak visszahúzott, és megnehezítette lelkednek a levegőhöz jutást. A Főnixmadár újjászületett, lelked ismét könnyen és boldogan száll, Te pedig egy szép napsütéses napon azt veszed észre, hogy szabad vagy…

phoenix

Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok

Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu

A Szeretet lélegzete, a Mert én látlak Téged..., A találkozás, ami elrendeltetett és a Lélekmozaikok című könyveimet itt rendelheted meg: Könyvrendelés

Access Bars-, Testkezelésekre, Facelift kezelésekre és tanfolyamokra itt jelentkezhetsz: Jelentkezés

Keresd a lelkedhez szóló napi gondolatokat a Lélekmozaikok Facebook oldalán is.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!